Garantálják a gyógyítás folytonosságát

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Már szeptemberben a parlament elé kerülhet az a törvénytervezet, amely a kórház-privatizáció jelenlegi szabályait szigorítaná.

Két hete fogadta el a parlament a közigazgatási törvény módosítását, amelynek része az intézményi katasztrófahelyzetek kezelése, és így érinti az egészségügyi törvényben szabályozott, a kórházak katasztrófa miatt ellehetetlenülő működését is. A javaslat szerint nem csupán a természeti csapás minősül katasztrófának, hanem bármilyen szituáció, amely a folyamatos betegellátást veszélyezteti. Vagyis egyetlen intézmény működtetője sem függesztheti fel az egészségügyi ellátást, akkor sem, ha elfogy a pénze. Pordán Endre, az egészségügyi tárca jogi szakállamtitkára közölte, a törvény a gyógyítás folytonosságát garantálja, az átmeneti szakmai irányításon kívül más egyéb beavatkozásra nem ad lehetőséget. Vagyis például a csőd szélére került HospInvest üzemeltette kórházakat az ÁNTSZ bajban ugyan átveheti, de a kórházak működtetését az önkormányzatoknak kell rendeznie a magánszolgáltatóval.

A tárcánál már elkezdték annak a módosításnak az előkészítését is, amely szigorítaná a magántőke bevonását az egészségügybe, például többek között arra kötelezné a fenntartókat, hogy referenciákat kérjenek az intézmény működtetésére jelentkezőktől, valamint hogy kéthavi üzemeltetéshez szükséges összeget tegyenek letétbe, de azt is, hogy a fenntartók folyamatosan ellenőrizzék a magánszolgáltatók működését, pénzügyi fizetőképességét. A törvényjavaslat leghamarabb szeptemberben kerülhet a parlament elé.

Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa azonban már most kijelentette, pártja semmilyen formában nem támogatja a privatizáció törvényi megerősítését, akkor sem, ha szigorodnak a feltételek. Leszögezte: továbbra is a kórházprivatizációk leállítását követelik.

A törvény több mint egy évtizede biztosítja, hogy az önkormányzatok az egészségügyi intézményeik üzemeltetésére gazdasági társaságot alapítsanak, amelyben magánszemélyek vagy vállalkozások is tulajdoni részesedést szerezhetnek. Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke kiemelte: nem a HospInvest példája indokolja a törvényalkotást, a magántőke bevonásának szabályai régóta rendezésre várnak.

Kökény egyúttal emlékeztetett arra: hat évvel ezelőtt a parlament elfogadta azt a törvényt, amely meghatározta a magántőke bevonásának feltételeit. A jogszabály rögzítette például, hogy az állam vagy az önkormányzat gazdasági társasággá alakíthatja az általa fenntartott intézményt, s pályáztatással magántőkét vonhat be a működésbe, a befektetők azonban ezért cserébe legfeljebb 49 százalékos részesedést szerezhetnek. A törvény emellett feltételként előírt egy ötéves fejlesztési tervet és az adott intézmény egyhavi működési költségének letétbe helyezését is. De garanciaként szerepelt az is a jogszabályban, hogy azonnal visszavonható az üzemeltető működési engedélye, amennyiben megsérti a törvényi előírásokat. Az Alkotmánybíróság (Ab) azonban megsemmisítette a törvényt, mert a parlament nem adott elég időt az államfő által egyszer már visszaküldött jogszabály újratárgyalására. Vagyis azóta nincs fék a rendszerben, az önkormányzatok jogászain múlik, hogy mennyire sikerül körülbástyázni az intézményi működés biztonságát, és szükség esetén az állami beavatkozás lehetőségét.