Gaskó magára haragította a szakszervezeteket

Gaskó bejelentése már a kezdetekkor üresnek tűnt, úgy hirdette meg a munkabeszüntetést, hogy nem mérte fel a támogatottságot.

Szakszervezeti körökből a Népszavának azt nyilatkozták, hogy vasárnap este már tudni lehetett, a szavazás végeredményétől függetlenül hétfő esténél tovább nem tart a sztrájk, melynek nem volt komoly támogatottsága. Határozatlan idejű sztrájkkal ritkán élnek a szakszervezetek, mert nehéz hosszú ideig fenntartani a munkabeszüntetést. Gaskó bejelentése már a kezdetekkor üresnek tűnt, úgy hirdette meg a munkabeszüntetést, hogy nem mérte fel a támogatottságot, a konföderációk sem sorakoztak föl mögötte. Tagszervezetei sem mind támogatták, az elnökök sorra jelezték, a munkavállalók nem tudják, miért kell sztrájkolni, vagy azt, hogy helyi szinten elutasítják a munkabeszüntetést. Gaskó hibát követett el akkor is, amikor mások nevében nyilatkozott, szocialista politikusokat nevezett meg, egy rádióinterjúban Keleti Györgyöt az egészségbiztosítás átalakításában ingadozó képviselőnek nevezte. Keleti közleményben tudatta, Gaskóval nem beszélgetett, álláspontját sem ismertette, visszautasítja a Liga elnökének nyilatkozatát.

Eltérően értékelő érdekvédők
Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke a sztrájkokat és útlezárásokat soha nem látott összefogásnak minősítette. A hétfői parlamenti szavazást a demokrácia bukásaként értékelte. Elmondta, 2006. december 28-án az Európai Parlamenthez fordult petícióval, a jogállamiság tartós megsértése miatt, 2007 októberében a beadványa alapján elrendelték a vizsgálatot. Szerinte az egészségpénztáraknak álcázott biztosítói részvénytársaságok működéséről szóló, a társadalombiztosítás privatizációját jelentő törvény beterjesztése és elfogadása bizonyítéka annak, hogy a jogállamiság nem él Magyarországon. Petícióját kiegészíti. Hozzátette: szégyellné magát, ha kormánypárti képviselő lenne.