Gyerekvállalási kedv – csökkenő különbségek

Az egész országra igaz, hogy a nők egyre később szülnek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből kiderül, hogy 2008 volt az első év, mikor egy megyében több gyermek született házasságon kívül, mint házasságban. Annak ellenére, hogy továbbra is az ország keleti felében nagyobb a gyerekvállalási kedv a különbségek lassan eltűnnek az országrészek között derül ki a KSH jelentéséből.  A bevett közhelyek – úgy mint: az ország szegényebb, keleti részében több, a gazdagabb, nyugati felében és Budapesten kevesebb gyerek születik, igaznak bizonyul. 

Vidéken összeházasodnak a szülők, a fővárosban viszont az élettársi kapcsolat dívik – kezdenek megdőlni. Eszerint, bár továbbra is több gyerek születik Magyarország keleti felében, az országrészek közti különbségek valójában folyamatosan csökkennek. Ahogy a rendszerváltáskor, úgy tavaly is Budapesten volt a legalacsonyabb, Szabolcs és Borsod megyében pedig a legmagasabb a termékenység, de a különbség másfélszeresről 1,3-szoros-ra csökkent.

A legfiatalabb anyák esetében már más a helyzet: ebben a korcsoportban nőttek a területi különbségek. Ezer tizenévesre 1990-ben 21,7 élveszületés jutott a fővárosban és 59,4 Szabolcsban. 2008-ban Budapesten már csak 8,8 élveszülés jutott ezer kamaszra, míg Szabolcsban 41,4. Ezzel szemben a 30 feletti korosztály Budapesten és Pest megyében a legtermékenyebb, de Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében is többen szülnek 30 felett, mint az országos átlag. Ennek ellenére az egész országra igaz, hogy a nők egyre később szülnek. 1990-ben az első gyermeküket vállaló kismamák több mint háromnegyede 25 év alatti volt, addig napjainkban az első szülések aránya már alig egynegyed. Mára az első szülés mindenhol áttolódott a 25–29 évesekre, illetve Budapesten a 30-34 év közötti időszakra. 2008-ban a szülő nők átlagos életkora Borsodban 25,3, Budapesten pedig 29,9 év volt.

Kapitány Balázs demográfus szerint nem szerencsés a kérdést megyékre lebontva vizsgálni, hiszen egy-egy megyén belül is jelentős különbségek mutatkozhatnak. A különbségek mérséklődését az országon belüli migrációval magyarázza, azaz az keleti országrészekből sok fiatal felnőtt költözik Budapestre vagy Nyugat-Magyarországra a munkalehetőségek miatt. Később aztán ott alapítanak családot. Eközben változnak a párkapcsolatok is amelyekbe a gyerekek születnek, hiszen a tavaly történt meg először, hogy egy megyében - Jász-Nagykun-Szolnok - több gyerek született házasságon kívül (50,8 százalék), mint házasságban. Ha ez a tendencia folytatódik, hamarosan Somogyban és Borsodban is hasonló helyzet áll elő. Tavaly egyébként a gyerekek 39,5 százaléka született házasságon kívül. Túlnyomó többségük (80 százalékuk) hajadon édesanyától született, szüleik több mint kétharmada élettársi kapcsolatban él. A maradék nem kis hányadban viszont az anya tartós kapcsolat nélkül vállalja a gyereket.

Kapitány Balázs rámutat, hogy a rendelkezésre álló adatokból nem lehet megmondani, hogy hányan vállalják kényszerből egyedül a gyermeküket, és milyen arányban vállalkoznak tudatosan egyedül gyerekre mivel ilyen irányú kutatás tíz éven nem készült. A szakember azonban nem hiszi, hogy túl sokan lennének a 40 körüli, iskolázott szinglik, akik egyedül vállalnak gyereket. Szerinte ez egy olyan jelenség, amit inkább a média erősít fel.