Gyermekbarát értékek és beállítódások

A férfiaknál az optimisták több mint kétszer nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket, mint a pesszimisták.

A gyermekvállalási magatartást, a szülővé válást nemcsak objektív körülmények - általános és egyéni gazdasági helyzet, iskolai végzettség, munkapiaci, jövedelmi pozíciók, családtámogatási rendszer -, hanem értékorientációk és attitűdök is jelentősen befolyásolják.

Spéder Zsolt és Kapitány Balázs nagymintás demográfiai adatfelvételek alapján végzett elemzéséből kiderül, hogy azok a nők, akik fiatalabb, „ideális" életkorhoz kötik az első gyermek vállalását, majdnem kétszer akkora valószínűséggel szülik meg első gyermeküket, mint akik későbbi időpontot jelölnek meg. Másfelől az individualista beállítottságú nők kevesebb mint fele akkora valószínűséggel vállal gyermeket, mint akinek a párkapcsolati ideálja hagyományosnak (családorientáltnak) minősíthető.

A férfiaknál szembetűnő, hogy az optimisták több mint kétszer nagyobb valószínűséggel vállalnak gyermeket, mint a pesszimisták. Mindkét nem esetében fontos eredmény, hogy a rövid ideje (legfeljebb három éve) házasságban élők átlagosan háromszor nagyobb valószínűséggel vállalják első gyermeküket, mint azok, akik hasonló ideje, ám élettársi kapcsolatban élnek. Meglepő azonban, hogy a három évnél régebbi házasságban élő nők első gyermekvállalási hajlandósága megegyezik az élettársi kapcsolatban élőkével - ez összefügg azzal a trenddel, hogy a párkapcsolat és az életkor előrehaladtával egyaránt határozottan csökken a gyermekvállalási tervek valóra váltásának esélye, ennél fogva egyre több a gyermektelen házaspár Magyarországon (is).

A második és harmadik gyermeküket azok a nők szülik meg nagyobb valószínűséggel, akik az ideális gyermekszámot a ténylegesnél magasabbra becsülik, tradicionális párkapcsolati ideált és női szerepet vallanak, a gyermeket a munkával/karrierrel szemben előnyben részesítik, illetve akik optimisták és vallásosak. A férfiak körében a második és harmadik gyermek vállalásában a jövőbeli kilátásoknak (optimizmus) és a párkapcsolati ideálról alkotott elképzeléseknek (családközpontúság) van a legnagyobb szerepük.