Gyermekorvosok elsüllyesztett programja

A vizitdíjkompenzáció eltörlése vészhelyzetbe sodorhatja a kisebb gyermekorvosi praxisokat.

Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke szerint már most is gondot okoz a gyerekeket gyógyító orvosok utánpótlása. Tíz év alatt kevesebb gyermekgyógyász szakorvost képeztek az egyetemeken, mint ahány gyakorló gyógyító nyugdíjba ment.

Egy nyugállományba vonuló házi gyermekorvosnak hetvenezer forint a nyugdíja, ezért két lehetőség közül választhat: vagy haláláig dolgozik, vagy eladja praxisát, azonban annak eladása nem könnyű. Az elnök több olyan orvosról tud, aki évek óta sikertelenül próbálkozik vele. A szakma vészesen elöregszik, amit tetéz a praxisok anyagi ellehetetlenülése is. A finanszírozás már évek óta nem követi az inflációt, a közüzemi díjak emelkedését. Tavaly februárban, a felnőttek körében kötelező vizitdíj bevezetésekor többletet kaptak a gyerekorvosok, mely a praxis nagyságától függően, nyolcvan- és száznegyvenezer forint közötti összeg volt, és ez is csak életben tartotta a kisebb rendelőket. Ha ezt most elveszik tőlük, akkor a kisebb praxisok csődbe mennek. A gyerekorvosok két évvel ezelőtt saját programot tettek le a minisztérium asztalára. Véleményük szerint a gyermekellátó rendszer egészének az átalakítására van szükség az alapellátástól a rehabilitációig.

Az alapellátási részt Huszár Andrásék készítették el a Közös kincsünk a gyermek program részeként, de az orvos szerint az anyag „valószínűleg elsüllyedt egy íróasztalfiókban". Magyarországon ezerhatszáz házi gyermekorvosi és körülbelül ugyanennyi úgynevezett vegyes - gyermekeket is ellátó - praxis működik. A kompenzációként kapott, összesen három és fél milliárd forintot osztaná szét a minisztérium 6800 felnőtt háziorvos, illetve háromezer alapellátó fogorvos között.