Gyes helyett bölcsödeutalvány

Megdöbbentő javaslatokat tartalmaz az a tanulmány, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített a Budapest Intézet.

Az elemzés az 1-3 éves gyermekek napközbeni férőhelybővítésére tesz javaslatokat oly módon, hogy ne jelentsen nagyobb terhet az államnak, mint a jelenlegi, alig 26 ezer férőhely fenntartása. Az elemzés szerint a mai családtámogatási rendszer nem ösztönzi az anyákat korai munkába állásra, mivel hosszú ideig jár a gyed és gyes, ingyenes bölcsőde pedig csak keveseknek jut. A két év alatti gyermekes anyáknak csupán 10 százaléka, a két és 3 év közöttieknek pedig 20 százaléka dolgozik.

A fizetős intézmények térítési díja magas, ráadásul a munkába állás ideje után a magasabb összegű gyed helyett csak a 28 500 forintos gyes jár függetlenül a gyerek életkorától. Az elemzés ennek ellenére a szülői térítési díj kiterjesztésében lát ösztönző hatást. Azt javasolják, hogy a kormány tegye lehetővé a jelenleg ingyenes ellátást biztosító önkormányzati bölcsődéknek, hogy a gyes összegével egyenértékű, havi 28 500 forintos térítési díjat szedjenek a szülőktől.

A tanulmány készítői szerint ezzel az önkormányzatokat ösztönözni lehetne a férőhelybővítésre, hiszen sok fenntartó a nyilvánvaló igények ellenére azért nem kezd bölcsődefejlesztésbe, mert az állami normatívát meghaladó költségeket teljes egészében neki kell állnia. A javaslat azonban nem az állami hozzájárulást növelné, hanem a szülőket terhelné tovább.

Rámutatnak arra is: rövid távon valószínűleg társadalmi elégedetlenséget váltana ki a térítési díj bevezetése, hiszen eddig ingyenesen járt a szolgáltatás, hosszú távon azonban a családoknak ez nem jelentene túl nagy terhet, hiszen az anya korai munkába állásával megnőne a család jövedelme.

Az elemzés másik meglepő javaslata a gyes utalványokkal történő kiváltása. A gyermek kétéves kora előtt munkát vállaló anyák, a kétéves kor után pedig az összes szülő pénz helyett olyan utalványt kapna, amelyet csak a gyermekek napközbeni intézményi ellátására lehetne fordítani. Az elemzés készítőinek tervei szerint az utalványokat nemcsak az önkormányzati bölcsődékben, hanem a családi napközikben, magánintézményekben, családi gyermekfelügyelet esetében is be lehetne váltani, így ösztönözni lehetne ezeknek az olcsóbb ellátási formáknak a terjedését.

A hátrányos helyzetű, anyagi gondokkal küzdő családok esetében is alkalmaznák a bölcsődeutalványt, emellett pedig úgy alakítanák át a segélyezési rendszert, hogy munkavállalás esetén hosszabb ideig járna a juttatás. Javasolják a vállalati bölcsődék létrehozásának pályázati forrásokkal történő állami ösztönzését is.