Gyilkosok az amerikai laborokban?

Bruce Ivins, a biofegyverekkel foglalkozó kutató, aki néhány nappal ezelőtt lett öngyilkos, valószínűleg bűnös volt a 2001-ben elkövetett anthraxtámadásokban.

Fertőzött borítékokat küldözgetett újságíróknak és politikusoknak, akciójába öten haltak bele.

2001-ig Ivins egyike volt annak a néhány kutatónak, aki a bioterrorizmus elleni védelmi kutatásokkal s a leginkább halálos mérgekkel kísérletezett katonai laboratóriumokban. Ma becslések szerint körülbelül tizennégyezer kutató dolgozik laboratóriumokban, egyetemeken és különféle intézményekben, szerte az Egyesült Államokban.

2001 szeptembere után a Bush-adminisztráció óriási pénzeket, mintegy ötvenmilliárd dollárt „nyomott" a bioterrorizmus elleni küzdelembe, s mintegy ezernégyszázra nőtt azoknak a laboratóriumoknak a száma, ahol potenciális biológiai fegyverekkel, például lépfene-baktériumokkal kísérleteznek, új vakcinákat állítanak elő, vagy gyógyszertartalékot tárolnak.

A biológiai fegyverek s általában a bioterrorizmus elleni küzdelemre szánt támogatások növelésének változatlanul sok a híve. Még akkor is, ha e támogatások miatt jóval több a laboratórium, s így a mérgekhez jóval többeknek van lehetőségük hozzáférni. A támogatók egy 2003-ban készült tanulmányt hoznak fel érvként, amelynek egyik megállapítása szerint alig kétfontnyi lépfenespóra ledobásával vagy szétterítésével mintegy százezer embert lehetne megölni, még mielőtt az antibiotikumok azonnali kiosztása megkezdődne.

Michael Greenberger, a Maryland Egyetem egészségüggyel és belbiztonsággal foglalkozó központjának igazgatója azt mondja: százszázalékos biztonság nincs, de a kutatás etikája manapság minden korábbinál komolyabban veendő. Bruce Ivins példájának ez mindenképpen tanulsága.