Gyógyító elektromos csend

Mint amikor hirtelen megszűnik egy kínzó fájdalom - írta le érzését egy amerikai kutatóintézet vizsgálatában résztvevő beteg, amikor a gépet bekapcsolták.

A beteget korábban depresszióval kezelték, többféle gyógyszerrel is, valamint elektrokonvulzív terápiával (elektrosokkal) is próbáltak javítani az állapotán. Azonban minden kezelési mód sikertelennek bizonyult. Ezt követően, mint gyógyíthatatlan depresszióst felkérték, hogy felvegyék a DBS-nek nevezett módszert (a mély agyi ingerlést).

A vizsgálatban részt vevő tíz páciens közül négyen pozitív élményekről számoltak be. A készülék – amely Parkinson-kóros betegek tízezreinek panaszait enyhítette - elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyek vékony elektródokban végződő huzalokon át az agyba vezetnek. Az elektródokat műtét során „szúrják" be abba az agyterületbe, amelynek szerepet tulajdonítanak a kórkép kialakulásában. A nagyfrekvenciás gyengeáram-impulzusok kioltják az agy kórosan túltermelődő saját impulzusait. Elektromos csend lesz az eredmény vagy legalábbis lecsendesedik a „belső dübörgés". Ennyi áll a hirtelen beálló kedvező hatás mögött - gondolták a kutatók.

A DBS tehát nem kizárólag azt az agyterületet befolyásolja, ahová az elektródokat beültetik - a hatás régiókat ível át, távoli területeken mutatkozik, míg a közbeeső szakaszok érintetlenek maradhatnak. Thomas Schlaepfer bonni neurológusprofesszor szerint egyre kevésbé tekintünk egymás mellett működő régiók „gyűjteményeként" az agyra, hanem inkább olyan összetett hálózatként nézzük, amely a pszichiátriai kórképek esetében valahol megszakad. A DBS ezt a működésében gátolt hálózatot állítja helyre - véli a professzor.

Annak feltárására, hogy mi a különbség a DBS-re ragáló és nem reagáló betegek agyi felépítése között, a kutatók funkcionális MR-vizsgálattal azt nézték meg, mely agyi területek működése változik egyszerre az agyi stimulálás bekapcsolásakor. Más szóval azt: melyik régió melyikkel áll kapcsolatban.

Az eredmények nagy előrelépést jelenthetnek a pszichiátriában. Ugyanis ezen a terülten ma még a tünetek, vagyis szubjektív megítélés alapján diagnosztizálják, bár sokan szeretnék ezt biológiai alapokra helyezni. Az agyi hálózatok feltérképezése és a „szakadási" pontok felismerése közelebb visz az objektív, bizonyítékon alapuló kórmegállapításhoz.

A mentális betegségek agyhálózati szintű megközelítése - amelyhez a DBS vitte közel a szakembereket - egyelőre inkább csak a kutatókat foglalkoztatja, de az előrehaladásról beszámoló képviselőik remélik: mihamarabb eléri a gyakorló orvosokat is. Ahogy Helen Mayberg fogalmazott: „Robbanásra van szükség a pszichiátriában, és ehhez a DBS adja a szikrát".