Gyógyszerkutatás helyett reklám

Kétszer annyit költenek marketingre a gyógyszercégek Észak-Amerikában, mint kutatásra, állítják kanadai szakértők.

A torontói York Egyetem kutatóinak felmérése szerint az Egyesült Államok gyógyszergyártói egyetlen évben - 2004-ben - kutatásra és fejlesztésre 31,5 milliárd dollárt adtak ki, míg a reklám-, posta-, illetve kapcsolódó költségeik elérték az 57,5 milliárd dollárt. A vizsgálat végzői a reklámköltségekbe a költségmentes termékminták terjesztését, a hirdetéseket, a levél- és e-mail-költségeket, valamint az orvoslátogatók díjazását számították be. A tanulmányt közzétevő két kutató szerint ráadásul ezek a legóvatosabb becslések.

A magyar szakemberek szerint mindez legfeljebb Amerikában lehet igaz, ott más a szabályozás és mások a szokások is, a gyógyszerek reklámja tényleg mindent eláraszt. Ott minden népszerűsíthető, még a vényköteles gyógyszerekre sincs korlátozás. Európában és Magyarországon viszont van. Igaz: gyógyszerpromóció, orvoslátogatás itt is van. A kanadai kutatók adatait mind a hazai gyártók, mind a nemzetközi cégek itteni képviselői hihetetlennek tartják.

Bidló Judit, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének szakértője szerint ez képtelenség, hisz a két terület költsége nagyságrendekkel tér el. Rózsa Iván, a Sanofi-Aventis kommunikációs vezetője szerint Amerikában valóban irdatlan pénzeket költenek reklámra. A szakember a magyarországi gyártók nevében azt mondja: kizárt, hogy az itthoni vagy akár európai körülmények között a reklám bárhol a kutatás rovására menne. Szerinte az valóban igaz, hogy a gyógyszeriparból mind inkább fordulnak más országok felé a befektetésekkel. Ezt a magyar piac kiszámíthatatlanságával magyarázza a Sanofi képviselője. A cég éves szinten 8-10 milliárdot, a belföldi bevételek 20 százalékát költötte el kutatásra, tavaly azonban a vállalatcsoport egyetlen új fejlesztését sem sikerült Magyarországra telepíteni. Ennek ellenére Rózsa állítja: cége kutatás-fejlesztési költségei semmit sem csökkentek emiatt. A gyógyszercégek a fejlesztést is oda viszik, ahol piaci lehetőségeket remélnek: vagyis Ázsiába. A GlaxoSmithKline például együttműködik India hat legnagyobb forgalmú rákkórházával, és külön kutatóközpontot épített Sanghajban.