Gyógyszerszigor: a módszer is fáj a cégeknek

Sem a módszerrel, sem az adómértékkel nem értenek egyet a gyógyszergyártók.

Technikailag minden megoldható, kérdés azonban, ki és mennyire sérül - mondta a Világgazdaságnak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítására készült kormány-előterjesztés kapcsán. Ismeretes, a pénzügyi kormányzat úgy fogná meg az idei gyógyszerkassza elfutását, hogy 26,3 milliárd forintos extra adót vetne ki a gyógyszergyártókra. Ennek hatására az idén elvárt 343 milliárdos szinten befagyasztaná a következő két év gyógyszer-költségvetési előirányzatát. Ám ehhez jövőre további 83, az azt követő évben pedig 120 milliárd forintos megtakarítást kellene elérni a tb-kasszában. A növekvő visszavágást a várhatóan bővülő gyógyszerfogyasztás alapján számolták ki.

Egy hete a pénzügyi kormányzat már tárgyalt a piaci szereplőkkel, s kérte a javaslatukat terve megvalósításához. Ám mivel a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége a 25 milliárd forintos válságadó befizetésére tett ajánlatát az egészségügyi dolgozók béremeléséhez kötötte, azt a kormány elvetette. Időközben újabb véleményt kért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a cégektől, ám a gyógyszervállalatok döbbenten látták: az egy hete folytatott egyeztetésük óta 2 százalékponttal, 20 százalékra nőtt a cégek különadójának mértéke, amelyet a biztosító által támogatott gyógyszerforgalom alapján kellene fizetni.

Ehhez járul még az orvoslátogatók megduplázott, évi 10 millió forintos díja és a támogatásvolumen-szerződéssel forgalmazott készítmények utáni fizetési kötelezettség.

"Sem a módszerrel, sem az adómértékkel nem értünk egyet" - jelentette ki Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Magyarázatként hozzátette: ha 2015-ig fennmarad ez a drasztikus különadó, az Egészségbiztosítási Alap (EA) 35-40 százalékát az iparág állja majd. Így Magyarország olyan helyzetbe kerül, mint az afrikai államok, amelyeket gyógyszersegélyekkel látnak el a cégek - tette hozzá.

Az elnök elismeri, hogy vannak támogatható elemei a gyógyszerdotációs rendszernek. Például az eredmény-orientált terápia, amelyet úgy érne el a kormányzat, hogy például egy daganatos betegnél a terápia első ciklusát a gyártó finanszírozná. A biztosító csak akkor vállalná a további költségeket, ha az első kezelési ciklus eredményesnek bizonyul. Érthető, hogy a kormány növelni akarja a közpénzek felhasználásának hatékonyságát - véli Szolyák Tamás.

Ám Sinkó Eszter arra figyelmeztet: csak folyamatos monitorozással vezethető be egy ilyen rendszer, a terápia tetemes költségét ugyanis nem lehet a betegekre terhelni. A jövő amúgy a személyre szabott terápiáé, ez elsősorban a súlyos, krónikus betegek drága gyógyszereinél fontos. Ez a jelenlegi fejlett diagnosztikai eszközök segítségével előre megállapítható.

Tovább romlik a patikusok helyzete is – mondja Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ugyanis a gyógyszerfogyasztás és a drágább orvosságok alkalmazásának a vissza-zorításával tovább csökken a patikák működtetését biztosító árréstömeg. Pedig már most is kritikus a helyzet az évek óta változatlan, átlagosan 13 százalékos patikai árrés miatt, hiszen az évi 89 milliárd forintos összegen – a patikaliberalizáció miatt – a korábbi kétezernél ötszázzal több gyógyszertár osztozik. Mára a gyógyszertárak negyede üzemgazdasági szempontból veszteséges, számuk biztosan nőni fog, ez veszélyeztetheti a biztonságos betegellátást.

S akik azt gondolják, hogy a gyógyszercégek ezután a patikusok kegyeit keresik majd, hiszen a doktor csak hatóanyagot utalványozhat, az orvosságot a gyógyszerész szolgáltatja ki, az téved. A patikus ugyanis a nagykereskedőtől kapja a készítményeket, így ma is az utóbbinak ad kedvezményt a gyártó, ennek egy részét – ez tavaly 9 milliárd adóköteles forint volt – adja tovább a gyógyszertáraknak – avat be a gyógyszervilág üzleti titkaiba Hankó Zoltán. Ám ha csökken a fogyasztás, elúszik a 9 milliárd – teszi hozzá.