Gyomkeresők akcióban | Weborvos

Ma van az utolsó határideje a parlagfű elleni védekezésnek, holnaptól büntetnek, kényszerkaszálnak és fizettetnek.

A földtulajdonosoknak, gazdálkodóknak érdemes „élesíteni a kaszáikat, célszerű beüzemelni a kaszálógépeiket" a gyomnövény irtásához, mert aki ezt elmulasztja, az holnaptól jelentős büntetéssel számolhat. „Ma már nincs olyan ember, olyan gazda, aki ne lenne tisztában azzal, mekkora gond a parlagfű. Éppen ezért ezt nem mezőgazdasági kérdésnek tartom elsősorban, hiszen aki rendesen műveli a földjét, annál nem találni parlagfüvet" – mondta Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke.
A rendszerváltás után előfordult, hogy egyes földterületek tulajdoni viszonyai nem voltak rendezettek, nem lehetett tudni, kinek a tulajdonában vannak, vagy ki műveli azokat, ma már azonban kevés kivételtől eltekintve rendezettek a tulajdon- és bérleti viszonyok, tehát annak ellenére sem várható, hogy megművelt földek sokaságán maradna parlagfű, ha egyébként 60-65 százalékban földbérlet formájában művelnek ma területeket Magyarországon.

Meghökkentő talán, de az ország 6,2 millió hektárnyi mezőgazdaságilag hasznosítható területéből ötmillió hektáron található meg a gyomnövény kisebb-nagyobb mértékben, ami azért baj, mert a tápanyag- és vízfelhasználása révén terméskiesést okoz a szántóföldi növénytermesztésben. A parlagfű jellegzetességeiből kitűnik, mennyire szívós növényről beszélünk: egyedenként több ezer magot érlelhet, és magja akár negyven évig csíraképes marad a talaj különböző rétegeiben, virágzása és magképzése pedig egészen az első erősebb őszi fagyokig tarthat. Fő virágzása augusztusban és szeptemberben, elő- és utóvirágzása júliusban és októberben várható, de már március végén, április elején elkezdhet csírázni.