H1N1: világjárvány-vita magyar cáfolattal | Weborvos

Magyarország az európai régión belül a második a 30 százalékos átoltottsággal.

Az Európa Tanács egészségügyi albizottságának elnöke szerint az Egészségügyi Világszervezet indokolatlanul hirdette meg a világjárványt a H1N1 miatt, és több visszaélés is volt. Wolfgang Wodarg az MR1 Szaombat Délelőtt című műsorában azt állította, a H1N1-járvány az évszázad egyik legnagyobb botránya lehet, ezért nyomozni kell, hogy a gyanú igaz-e vagy sem. Véleménye szerint a világ legfontosabb egészségügyi hatósága, a WHO, amelytől azt várnánk el, hogy megbízhatóan megmondja, hogy valami egészségügyileg veszélyes-e vagy sem, kétszer is óriási hibát követett el, és ez több milliárd eurónkba került, és sok embernek okozott kárt.

Az első eset Wodarg szerint a madárinfluenza volt, amelyet az egész világon mindössze pár száz esetben diagnosztizáltak, mégis azt szajkózták, hogy emberről emberre is terjedhet, holott semmiféle tudományos alapja nem volt. Azt hajtogatták, gyógyszert kell szednünk, miközben a gyógyszereket sem tudták tesztelni, hiszen maga a betegség nem létezik. Az egész nonszensz volt, közben pedig pár gyógyszergyár jó sok pénzt keresett – állítja Wodarg.

Az Egészségügyi Világszervezet másik hibája szerinte az, hogy H1N1-világjárványt jelentett be, amikor még csak pár száz megbetegedés volt, főleg Mexikóban, ilyen kevés eset után pedig hirtelen meghirdették a hatos, azaz a legmagasabb szintű riasztást. Wodarg azt mondja, azért tehették ezt meg, mert előtte megváltoztatták a világjárvány fogalmát. Korábban ez még ugyanis azt jelentette, hogy valami nagyon súlyos tünetekkel járó, nagyon durva betegséggel állunk szemben, amelyben sokan meghalnak, miközben a H1N1 influenza volt, amely ráadásul sokkal kevésbé volt veszélyes, mint több, korábbi influenzajárvány. De a WHO ismét azt javasolta, hogy oltassuk be magunkat, és ötmilliárd eurót költöttünk erre csak Európában, teljesen feleslegesen – mondja a szakember.

Jakab Zsuzsa: a WHO cáfolni tudja Wodarg állításait
Jakab Zsuzsanna, aki február 1-jétől az Egészségügyi Világszervezet, a WHO európai igazgatója lesz, előtte pedig az Európai Unió járványügyi szervezetét vezette, az MR1 180 perc című műsorában határozottan visszautasította Wodarg állításait. Azt mondta: nagyon szigorú szabályokhoz kötik, mikor jelenthet be a WHO pandémiát, és a szervezet főigazgatója teljes mértékben ezzel összhangban járt el a járvány bejelentésekor. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai betegségmegelőzési központ igazgatójaként és a WHO regionális igazgatójaként is tesz lépéseket az ügyben, és ott lesz azon a meghallgatáson is, amit az Európa Tanács szervez az ügyben. Összeállították már az anyagukat is, ami teljes mértékben cáfolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet a gyógyszerlobbi nyomására jelentette volna be a járványt.

Jakab Zsuzsa megismételte: a WHO a kritériumoknak megfelelően lépett, járvány ma is van, a szövődmények pedig nagyon sok halálos áldozatot követeltek. Wodarg felvetésére, hogy a madárinfluenza esetében is elhamarkodott volt a WHO kijelentése, Jakab azt mondta, a madárinfluenzából valóban nem lett világjárvány, de a WHO ebben az esetben csak a pandémia lehetőségét vetette fel, azzal pedig, hogy az uniós országok ilyen jól felkészültek a pandémiás tervekkel, antivirális szerekkel, vakcinákkal, nagyon sok ember életét tudták megmenteni.

A szakértő ugyanakkor hozzátette azt is, hogy amikor a pandémiának vége van, értékelni kell majd az elmúlt egy-két év az eseményét, mert biztosan van egy-két dolog, amit jobban lehetne csinálni. Amikor például a főigazgató bejelenti a következő pandémiát, akkor nemcsak a földrajzi kiterjedtséget, hanem a vírusnak a virulens voltát is érdemes lesz figyelembe venni – emelte ki Jakab Zsuzsa.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy még semmiképpen nem szabad kijelenteni, hogy a pandémiának vége van, mert újabb hullámok jöhetnek, a vírus virulensebbé válhat, ezért nagyon fontos folytatni az oltási programokat. Jakab Zsuzsa hozzátette azt is: nagyon büszke, hogy Magyarországon sikerült elérni a harmincszázalékos átoltottságot, amivel az európai régión belül a másodikok vagyunk.