H1N1 vírusteszt: nyomás alatt a hatóságok

A Diagon, a Corden és a Medisyst által képződött rendszert egy érzékelhetően közös akarat irányítja.

Egyelőre nincs magyarázat arra, hogy az egészségügyi miniszter, az országos tiszti főorvos, az engedélyezési hatóság elnöke s egy kórház vezetése miért nem bánja, ha a nyilvánosság előtt porig vannak alázva. A tarthatatlan helyzetet azonban nem a kíváncsi újságírók okozzák, hanem más. Úgy hívják: Kern József. Kern József Gyurcsány Ferenc gazdasági környezetéhez tartozó üzletember. Sok cége van, ám ezeknél is többre képes jelentős befolyást gyakorolni. Az egészségügyi piac a „vadászterülete", amelynek finanszírozására közpénz százmilliárdokat költ az ország, s amelyekből óriási összegű megrendelésekhez jutnak cégei - írja a Magyar Nemzet.

Csak a legfontosabbakat említve. Övé a Diagon Kft., amelyik laboratóriumokban használatos anyagokkal kereskedik, és ilyen anyagokat talál fel. Övé a Medisyst Kft. is, amely a HospInvestből vált ki, s ahhoz hasonlóan kórházak privatizációjával, majd üzemeltetésükkel foglalkozik. Ez az a cég, amelyik a mezőtúri, a körmendi és a tapolcai városi kórházat is képes volt megszerezni az önkormányzatoktól. A Corden Kft-nek külföldön bejegyzett vállalat a tulajdonosa, ám ennek a cégnek is olyan a magatartása, mintha Kern Józsefé lenne. Ez a cég az ország számos közkórházának privatizált laboratóriumait működteti. Kezében vannak a sümegi, a szentendrei, a mezőtúri, a tapolcai kórház laborjai, a fővárosi Szent Ferenc Kórházé, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, a Péterfy utcai kórházhoz tartozó Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet mikrobiológiája, de hozzá tartozott a körmendié és a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky-kórház mikrobiológiája is.

A labordiagnosztikai anyagokkal kereskedő, illetve ilyeneket előállító Diagon, az azokat a laboratóriumaiban felhasználó Corden és a kórházakat üzemeltető Medisyst által képződött rendszert egy érzékelhetően közös akarat irányítja. Kern Józsefnek azonban kettő van a tulajdonában, s váltig állítja, hogy a Corden Kft.-hez semmi köze. Ezt az állítását akkor is fenntartja, ha a saját vállalatai és a Corden cégadatai között nagyon sok jelentős személyi és egyéb átfedés található. S még akkor is tagadja Kern a céggel való szoros viszonyt, ha bizonyíthatóan az ő megbízásából jártak el munkatársai a Corden ügyében, illetve ha a Corden ügyvezetője bizonyíthatóan intézkedett Kern saját cégének üzleti ügyében is. Kern ódzkodása a Corden vállalásától nem véletlen.

Ugyanis ha - feltételezve, de nem megengedve - kiderülne erről, hogy az valójában az ő cége, vagy az, hogy a közegészségügybe mélyen behatolt Diagon-Medisyst-Corden alkotta rendszer az ő irányítása alatt áll, akkor nagyon nagy lenne a baj. Akkor köztisztviselői fejeknek kellene hullaniuk a porba az egészségügyi közigazgatásban. Az állammal való kapcsolatuk miatt a Diagon-Medisyst-Corden-rend-szer elemei ugyanis egymással összeférhetetlenek. És ezt Kern József, valamint a rendszerrel kapcsolatba kerülő összes hivatalnok és intézményvezető is tudja. Az összeférhetetlen együttműködésnek egyik bizonyítéka a Diagon Kft. által feltalált, a H1N1 kimutatását szolgáló gyorsteszt különös alkalmazása az egészségügyben.

Az „új magyar teszt" - tekintettel a sertésinfluenza gyors terjedésére és szövődményeire - egy hatékony sajtókampány révén robbant be a figyelem középpontjába tavaly nyáron. Kern József óriási megrendelésre számított az államtól, amely azonban elmaradt, mert az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által elvégzett vizsgálat során kiderült, hogy a teszt a hangoztatottakkal ellentétben alkalmatlan a H1N1 kimutatására - fogalmaz a lap. Kern kedvét azonban nem vette el a kudarc attól, hogy szándékát keresztülverje, és tesztjét másokon alkalmazza. És persze továbbra is arra számított az üzletember, hogy komoly mennyiséget vásárol majd belőle a magyar állam. Az élet - az ésszerűséggel szemben - javarészt Kernt igazolta. A Diagon vírustesztjét alkalmatlansága ellenére ma használják az egészségügyben, ami közbotrány. Mindez úgy lehetséges, hogy a minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) egy regisztrációs eljárás során tavaly november 6-án kiadta a teszt forgalmazásához szükséges igazolást.

S hogyan kaphatta meg ezt a Diagon alkalmatlan vírustesztje? A hivatal elnöke, Paphalmi Rita azt válaszolta, nem tudott róla, hogy megbukott a teszt, mert erről nem tájékoztatta őt sem az országos tiszti főorvos, sem a miniszter, pedig mindketten régóta ismerik a vírusteszt használhatatlanságát. Az elnök emiatt egy úgynevezett piacfelügyeleti eljárást volt kénytelen kilátásba helyezni a Diagonnal szemben, aminek elindítása azonban hetek óta várat magára. A késlekedés okait Paphalmi Rita abban jelölte meg, hogy adatokat kért be a Diagontól és a teszt felhasználóitól, amelyeket állítása szerint még nem kapott meg. Azonban két intézménynek például megfelelt Kern tesztje, s mindkettő állított ki hivatalos igazolást a Diagon számára.

 
Az egyik a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky-kórház, a másik pedig egy titokzatos szaúd-arábiai vállalat. Az általuk kiadott igazolásokat a Diagon hetekkel ezelőtt átadta az erre váró és mégis tehetetlenkedő Paphalmi Ritáéknak, akik ennek ellenére még mindig nem indították el az ígért piacfelügyeleti eljárást. Pedig önmagában a két dokumentum alapján is azonnali vizsgálatot kellene elrendelni. A Bajcsy-Zsilinszky-kórházban az idén január 11-én kelt referenciaigazolást Kálmán Zsuzsa írta alá, aki a központi laboratórium osztályvezető főorvosa. Amellett, hogy referenciaigazolás kiadására a Bajcsy-Zsilinszky kórház nem alkalmas intézmény, mert nincs vírus PCR-végzésére „befogadása", a főorvosnő mindezeken túl is óriási hibát követett el.

Az általa aláírt igazolás szerint a kórház 57 beteget vizsgált meg, akik közül egyről a Kern-teszt segítségével állapította meg, hogy H1N1 vírussal fertőzött. Azt, hogy ezt milyen alapon tehette, egy későbbi vizsgálat tisztázhatja, mivel a tesztet nem hitelesítette egyeden arra jogosult szervezet sem. Ezért a teszt eredménye nem valóságos. Azaz nem lehet tudni sem azt, hogy a Diagon tesztjével megvizsgált többi beteg fertőzött volt-e a H1N1 vírussal, sem azt, hogy a kiszűrt beteg valóban a H1N1 vírussal volt-e fertőzve. Az igazolás kiadásának részleteiről sajnos nem mondtak többet, mert Kálmán Zsuzsa és a kórház tavaly év végén kinevezett főigazgatója - Paphalmi Ritához és a minisztériumi tisztviselőkhöz hasonlóan -a nyilatkozattól mereven elzárkózott.

A Bajcsy-Zsilinszky-kórház berkein belül mindenesetre jól ismerik a Diagont, hiszen csak tavaly és az idén több száz millió forint értékű labordiagnosztikai anyagot vásároltak tőle. Kálmán Zsuzsát pedig személyesen Kernhez fűzik üzleti kapcsolatok, amelyek miatt a kórházi helyzetéből adódóan nála is felvetődhet az összeférhetetlenség gyanúja. A laborvezető főorvos Leningrádban végzett, oroszul kitűnően ért. 2006-ban a Diagon az Oroszországban található Tatárföldön akart laboratóriumot és gyártósort építeni. Kern a tatár kormánnyal a közös létesítmény vezetőjének Alekszandr Sztorozsev professzort, a kazanyi 18-as kórház laborvezetőjét szemelte ki a tatár egészségügyi miniszterrel közösen, és azzal bízta meg Kálmán Zsuzsát, hogy tanítsa meg őt a szakma fortélyaira Magyarországon. Nyilván nem ingyen.

A Diagon által megjelölt, számára az idén január 5-én igazolást nyújtó másik vállalat a szaúd-arábiai Laboratory Medical Supplies (LMS) Co. A rijádi cég - nevéből adódóan - első ránézésre is azt sugallja, hogy az nem egy orvosi laboratórium, hanem egy laborokat eszközökkel ellátó vállalat, amelytől nemcsak az nem várható el, hogy fertőzött betegek tesztelését ellássa, de az sem, hogy gyógyítana és közvetlenül találkozzon betegekkel. Mivel az LMS Co. az általa a vírustesztről kibocsátott igazoláson sem e-mail címet, sem weblaphelyet nem tüntetett fel, először a Szaúd-Arábia egészségügyi minisztériumának honlapján található, hivatalos adatokból kiderült, hogy a Ríjad II. ipari város kerületében az Al Karadzs utcában található arab vállalat székhelyén egy gyógyszerraktár található, s a cég orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik.

A H1N1 tesztről általa január 5-én kiállított igazolást egy mérnök írta alá: Nael Al Masri. A minisztériumi adatok között az LMS Co. vezetőit azonban másként hívják. A céget OmarAli OmarBaba-tin képviseli, az igazgató neve pedig Munír Bin Mohamed Bin Adullah Ál Rouili Az ő aláírásuk azonban nem szerepel a dokumentumon, ami legalábbis megkérdőjelezi az igazolás komolyságát. Jogi szakértők szerint az esetből egyenesen következik, hogy Magyarországon súlyosan sérülnek a betegek jogai, valamint az állampolgári és az általános emberi jogok, amelyek miatt Székely Tamás egészségügyi miniszternek azonmód el kellene rendelnie egy alapos vizsgálatot és a felelősségre vonást. Az pedig, hogyan dönt, jelzi majd, úrrá tud-e lenni a megalázó helyzetén.