Hajnali éberségi teszt

A mentőautók hajnali szirénázását tették szóvá nemrég Békéscsabán a fogyasztóvédelmi egyesületnél.

A panaszosok szerint a mentők ha kell, ha nem, használják a vészkürtöt. A panaszosok szerint túl hamar kapcsolja be a vészkürtöt a rendőrkapitányság előtti nagy forgalmú kereszteződéshez közelítő mentő.

Ivanics Katalin egyesületi elnök az újságnak elmondta, az őt megkereső idős, beteg emberek névtelenséget kértek, mert tartanak tőle, hogy a közvélemény érzéketlenséggel vádolja majd őket. A fogyasztóvédők az ügyben konzultációt kezdenek a betegjogi közalapítvánnyal.

Az elmúlt években Kárász László megyei vezető mentőtiszt is kapott néhány személyes megkeresést, de úgy véli, nekik azt kell szem előtt tartani, hogy minél gyorsabban és minél biztonságosabban eljussanak a beteghez, majd a kórházba. Kárász László hozzátette azt is, hogy a megkülönböztető jelzést — a fény- és hangjelzés együttes használatát — a törvény arra az esetre írja elő, ha életmentésre indulnak. A mentést irányító riasztja az egységet, s a beteg állapotáról szerzett információ alapján határoz a megkülönböztető jelzés bekapcsolásáról. Amennyiben elrendeli, akkor az indulástól a helyszínre érkezésig érvényes és kötelező a használata. Visszafelé azonban a kórházba szállításkor a mentőtiszt, -orvos vagy -ápoló hozza meg erről a döntést.

A panaszosok felvetésére, hogy túl gyakran sikolt fel a sziréna, Kárász László megjegyezte, a mentők többnyire életveszély, vagy annak gyanúja miatt indulnak a betegekhez. Közben a többi közlekedő épségét is szem előtt kell tartaniuk. Békéscsabán ráadásul a mentőállomás kisutcájából bármely irányba hajtanak ki, nagy forgalmú, négysávos útra kanyarodnak. Tudni kell azt is, ha mentőautó baleset részese, a rendőrség azonnal tisztázza, be volt-e kapcsolva a fény- és hangjelzés.