Hamvába holt nyugdíjreform

A rehabilitációs járadék összege átlagosan havi 53 450 forint, amit legfeljebb három évig folyósítanak.

Több milliárd forintot irányzott elő a kormány a rokkantsági nyugdíj-rendszer reformjára. Mindössze huszonketten kaptak az idén rehabilitációs járadékot, amelynek januári bevezetésével eredeti szándék szerint a kormány a rokkantságinyugdíj-rendszerból akarta kiszórni, illetve nem beengedni a munkára képes embereket. Az új ellátás többletköltségeire egymilliárd forintot különítettek el a költségvetésből, és hatvanmilliárd forintos uniós forrással számoltak.

A rehabilitációs járadékra való jogosultságot az igénylő beadványa után az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) állapítja meg, ahol azt vizsgálják, kik azok a rokkantnyugdíjasok, akik képesek lennének munkába állni. Juhász Ferenc, az ORSZI főigazgatója elmondta, idén 3200 esetben készítettek rehabilitációs javaslatot. Azt, hogy kinek kell folyósítani ezt a fajta ellátást, nem szakértők, hanem maga az igénylő döntheti el, mivel nem tették kötelezővé a rehabilitációban való részvételt, és így sokan inkább a rokkantnyugdíj mellett döntenek.

Filló Pál, az MSZP munkástagozatának vezetője korábban úgy fogalmazott: nem akartak konfrontálódni még egy társadalmi réteggel, ezért voltak engedékenyek. A tárca tervei szerint a rendszer teljes kiépülését követő egy évben mintegy 25 ezren vették volna igénybe az új ellátást, amivel így a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma évente öt-hatezerrel nőtt volna.

A rehabilitációs járadék összege átlagosan havi 53 450 forint, amit legfeljebb három évig folyósítanak, és együtt jár azzal, hogy az illető vállalja az állami foglalkoztatási szervezettel a folyamatos együttműködést, vagyis elfogadja a számára felajánlott munkahelyet. Magyarországon jelenleg 800 ezer rokkantnyugdíjas van, közülük 460 ezren nyugdíjkorhatár alattiak, több mint 200 ezren pedig rendszeres szociális járadékban részesülnek. A megváltozott munkaképességűek mintegy 58 százaléka dolgozik.