Három-négy riasztás lehet évente | Weborvos

A szálló por hazánkban a nagyvárosokat és azok környékét sújtja elsősorban.

Az elmúlt telek tapasztalatai alapján és a jelenlegi határértékek mellett évente átlagosan három-négy esetben kell elrendelni szmogriadót. Ugyanakkor egy-egy napon ugyancsak meghaladhatja a határértéket a szennyező anyag koncentrációja, de szmogriadót csak akkor rendelnek el, ha a légszennyezettség tartósan fennáll - közölte Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese.

A szálló por hazánkban a nagyvárosokat és azok környékét sújtja elsősorban, de Ózdon és Putnokon is gyakran mérnek jelentős légszennyezettséget. A szakember szerint tavasszal és ősszel elvétve alakulhat ki szmoghelyzet. Nyaranta elsősorban a gépkocsik miatt már igen. Kialakulásához napsütés és szélcsend is kell. A mostani az úgynevezett London típusú, vagyis téli szmog. (Nevét az 1952. decemberi londoni szmogról kapta. Az akkori légszennyezés miatt hatezer ember halt meg a brit fővárosban.) Ezt elsősorban a szén- és olajégés termékei, illetve a kipufogógázok okozzák, kialakulásának feltétele a szélcsend és a nedves levegő is. A szálló por 60 százaléka közlekedési eredetű. Bizonyos ipari üzemek is ilyen port bocsátanak ki.

Az építkezéseken az előbbinél nagyobb szemcsékből álló por keletkezik, amelyet ha be is lélegzünk, megakad a felső légutakon. A szálló por azért veszélyes, mert szemcséi a tüdőbe is eljuthatnak, ahol gyulladást okozhatnak, illetve vérrögképződéshez vezetnek. 2005. január elseje óta valamennyi uniós tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szennyezettség (a tíz mikrométernél kisebb méretű porról van szó) egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket: azaz napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammot. Magyarországon évente 120-150 napon mérnek egyes állomások ennél magasabb értéket.