Hatásos a dohánytilalom | Weborvos

A dohányzási tilalom fokozatos bevezetése óta folyamatosan gyűlnek a hatást igazoló felmérések.

Beigazolódni látszik, az éttermekben bevezetett szigor javítja a vendéglátó-ipari egységekben dolgozók, a vendégek közérzetét, de idővel befolyásolja a dolgozók dohányzási szokásait is.

Az eddigi leghosszabb időszakot vizsgáló norvég kutatás szerint a szem irritációja, a rekedtség, a szédülés látványosan csökkent a már füsttől „elzárt" dolgozók körében.

Legutóbb brit kutatók pincéreket vizsgáltak közvetlenül a tilalom bevezetése előtt, majd két hónappal azután: míg korábban 80 százalékuk küszködött légúti problémákkal, kötőhártya-gyulladással, egyéb, a torokban és az orrban jelentkező panaszokkal, egy hónap elteltével 53 százalékuknál jelentkeztek hasonló tünetek. Két hónap után még tovább javult a helyzet: az arány lecsökkent 49 százalékra. Kisebb lett a vér nikotintartalma és a légzési tesztek alapján a tüdőkapacitás is 5-10 százalékkal javult.

San Franciscóban bárpultosokat vizsgáltak: a dohányfüstnek kitettségük heti 28 óráról két órára csökkent, így jelentősen mérséklődtek a szem- és felső légúti irritációs tüneteik.

A dohányzási tilalom az azt bevezető országokban esetenként ötödével csökkentette a cigarettafogyasztást. Magyarországon még nincs „teljes tilalom", ám a hazai szakemberek szerint nem igazolódnak a vendéglátóhelyek tönkretételét prognosztizáló jóslatok. Az Egészségünkért a XXI. Században Alapítvány hivatalos statisztikákra alapozva állítja: a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatályba lépése óta inkább lendületet kapott a vendéglátás az országban az éttermek és a cukrászdák száma hét százalékkal.

Európában a teljes tilalmat elsőként három éve Írországban vezették be, majd Norvégia, Málta, Olaszország, Svédország, Belgium, Litvánia következett. Legutóbb az Egyesült Királyságban vezettek be zéró toleranciát.