Hatezer forintot veszítenek a nyugdíjasok

Szigordnának a feltételek, de nem szűnne meg a korengedményes nyugdíjazás.

Néhány nap leforgása alatt több, a nyugdíjasok szempontjából látszólag igen kedvezőtlen hír látott napvilágot. Az már korábban ismert volt, hogy a válság leküzdésére kapott nemzetközi hitelekhez fűződő egyik vállalásaként a kormány 80 ezer forintban limitálja a 13. havi nyugdíjakat. Ám az csak pénteken derült ki, hogy ezt a korlátozást határozatlan ideig kívánják fenntartani. Budai Bernadett kormányszóvivő pénteki tájékoztatása szerint: ha már nincs szükség az intézkedés fenntartására, és nagyobb mozgástér adódik a költségvetésben, akkor lehet visszaállítani a korábbi állapotot.

A legfrissebb, októberi adatok szerint a korbetöltött öregségi nyugdíjasok havonta átlagosan 86 310 forintot kapnak (beleértve más ellátásokat is), vagyis ebben a körben a limit bevezetése 9 milliárd forint megtakarítást hoz. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasoknál viszont a havi átlag 17 ezer forinttal elmarad a 80 ezres felső határtól, így itt érdemi kiadáscsökkentésre nem nagyon lesz mód. Az egyéb, öregségi ellátásokba tartozó járandóságok közül azok, amelyeket a korhatár betöltése előttieknek utalnak ki, és amelyeket a jövőben nem fizetnek ki, meghaladják a 30 milliárdot.

A másik rossz hír a korengedményes nyugdíjba készülők idegeit borzolta, miszerint a jövő évtől megszűnne ez az ellátás. A Népszabadság értesülései szerint ugyanis a jelenlegi szabályozás ezt nem tenné lehetővé a következő évtől. Most még lehet, ha a cég egy összegben és előre kifizeti azt az összeget, amennyit a nyugdíjba vonuló a nyugdíjalapból megkap, amíg el nem éri az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy jelenleg zajlik a konstrukció megváltoztatásának államigazgatási egyeztetése, de a tárca javaslata az, hogy - a várható foglalkoztatási nehézségek miatt - a korengedményes nyugdíjat a jövőben is igénybe lehessen venni. A 2009-től változó, szigorúbb feltételekhez igazodva - tette hozzá a tárca sajtótitkársága.

A minisztérium szerint a konstrukció teljes mértékben amúgy sem szűnhetne meg, mivel már nyolcezren részesei a rendszernek - vagyis nem a rendszer egészének megszüntetéséről lehetne szó, csak az új ellátások megállapítása kapcsán zajlik az egyeztetés. Várható, hogy a nők - 57 és 59 éves koruk között - a korábbinál szigorúbban vett szolgálatiidő-elvárásnak megfelelve igénybe vehetik a korengedményes nyugdíjat. Eddig ugyanis már 57 éves korukban elmehettek öregségi nyugdíjba, ha rendelkeztek elegendő szolgálati idővel; 2009-től azonban csak 59 éves koruktól tehetik ezt meg (ha legalább 37 év munkaviszonyt fel tudnak mutatni).

Idén októberig összesen 22,4 ezren jutottak újonnan rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjellátáshoz - tudta meg a lap az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF). A III. korcsoportba tartozók (vagyis ahol a legalacsonyabb a munkaképesség elvesztésének foka) tábora 17,8 ezerrel bővült, jelenleg 426 ezren vannak. Ezt a kört érinti legérzékenyebben a rokkantsági elbírálási rendszer megváltoztatása, a jövőben ugyanis a munkaképességük megőrzése kerül fókuszba a felülvizsgálat során.

Ebben az évben még nem folyik a korábban szerzett rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata, idén csak az igénylők külön kérésére vizsgálták a rehabilitációs járadékra való ellátást - tájékoztatta a lapot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI). Az ONYF adatai szerint rehabilitációs járadékban összesen 325-en részesültek október végén, ők átlagosan havi 61,9 ezer forintot kapnak. Az ORSZI szerint a rehabilitációs folyamatra javasoltak számát a vizsgált személyek állapota, képességein kívül a háttérkörülmények (így a munkaerő-piaci helyzet) is meghatározzák.