Helyben marad a beteg, helyette a lelet mehet

Egyetlen kattintással elérhetik orvosaink az egészségügyi adatainkat, bárhol legyen is az adott lelet. Ez a jövő.

Az országban egyelőre három régióban harmincnyolc kórház és szakrendelő (ezek közül nyolc a dél-dunántúli régióban), valamint számos háziorvos része a rendszernek. Az ódivatú gyakorlat ismerős lehet: mielőtt például egy fővárosi vagy egy pécsi intézetben kezelnének egy beteget, előtte hazaküldik, elvégeztetik vele a szükséges labor- és egyéb vizsgálatokat. A beteg ekkor a dokumentumokkal felszerelkezve érkezik meg a kiszemelt egészségügyi intézetbe. Vagy: balesetet szenved valaki az ország másik felében, és a gyógyítóinak számos vizsgálatot el kell végezniük, mielőtt segíteni tudnának.

Érdekünk hát egy rendszer, amelyben minden lelet, kórelőzmény időveszteség nélkül, villámgyorsan elérhető. Az egészségügyi intézmények közötti elektronikus kommunikáció, a betegekre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés ma nehézkes, ami szükségtelenül ismételt vizsgálatokhoz és kezelésekhez vezet, a betegnek pedig felesleges utazásokat és várakozásokat jelent.

- Ennek rövidesen vége szakad, mert „a lelet utazik, és nem a beteg" - idézte az uniós pályázat jelmondatát Szaszkóné Bojtos Gyöngyi, a Kaposi Mór Oktató Kórház informatikai és kontrolling osztályvezetője. Elmondta: egyelőre az ország hét régiója közül a három elmaradottban, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön, valamint a Dél-Dunántúlon épült ki az Intézményközi Információs Rendszer (IKIR). A projektet az unió Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) támogatta.

Egyelőre az ország 38 intézménye és számos háziorvosi körzete között valósult meg az átjárás a páciens tényleges helyváltoztatása nélkül. A körzeti vagy a szakorvos adott esetben előbb láthatja egy vérvizsgálat eredményét vagy egy képalkotó diagnosztikai CT- és MR-képet, mint amire a betege visszaérkezik hozzá.

Szabados György, a Kaposi Mór Oktató Kórház osztályvezető főorvosa jónak tartja az irányt, amellyel a különféle egészségügyi intézményekben meglévő betegdokumentáció elérhetővé válik. A tüdőgondozó vezetője örült volna, ha már az elmúlt évtizedekben is hasonló tudatosság vezeti a fejlesztéseket, és az egységes szoftverek már akkoriban megjelennek. A főorvos egy baszkföldi rendszert is megemlített, amelyben a spanyol országrész lakossága elektronikus kártyát kapott egészségügyi adatainak regisztrálására.

Számos európai ország próbálkozik hasonlóan korszerű rendszerekkel. A hazai egészségügyi ellátás színvonala és szervezettsége nem kielégítő, ráadásul területileg egyenetlen. Különösen igaz ez az elmaradott régiókban és a kistelepüléseken, ahol a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű lakosság aránya magas. E régiókban a munkavállalók közül a táppénzbe vettek aránya mintegy 11 százalékkal, az egy jogosultra cső táppénzes napok száma 21 százalékkal több az országos átlagnál.

Az emberek meglehetősen bizalmatlanok a róluk szóló elektronikus információ tárolását illetően, így a kérdés óhatatlanul felmerül: biztonságban tudhatjuk-e értékes személyes adatainkat? Szaszkóné Böjtös Gyöngyi informatikai és kontrolling osztályvezető erre határozott igennel válaszolt. - Az adatokat az egészségügyi ellátásban részt vevő munkatársak kezelik, akik az adatokhoz csak a jogszabályban meghatározott módon férhetnek hozzá. Az intézmények minden dolgozójára érvényes a személyes adatokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége - emelte ki az osztályvezető, hozzátéve, ez eddig sem volt másként.