Helyzetbe kell hozni a generikum-gyártókat

Az EU tagállamaiban évente 30 milliárd euró megtakarítást érnek el a generikumokal.

Pár éven belül lejár számos biológiai készítmény szavatossága, a hazai cégek milliárdos beruházásokkal készülnek azok másolatainak gyártására. Ötödével csökkenne a lakosság gyógyszerkiadása, ha a készítmények szabadalmi védettségének lejárta után azonnal forgalomba kerülnének azok generikus másolatai – hangzott el a hét végén az Európai Generikus Gyógyszergyártók Szövetségének (EGA) budapesti konferenciáján.

Az EU tagállamaiban évente 30 milliárd euró megtakarítást érnek el a kormányok a generikus (kémiai úton előállított, lejárt szabadalmi védettségű) készítmények alkalmazásával, e gyógyszerek adják a forgalom felét. Ám – a közbiztosítók és a lakosság teherbíró képességének, idősödésének ismeretére alapozva – Didier Barret, az EGA elnöke úgy véli, 3-5 éven belül 80 százalékra bővülhet e patikaszerek forgalma. Ez azzal a pozitív tendenciával is jár, hogy bővül a régió 700 generikus gyógyszert gyártó vállalatánál a foglalkoztatott munkavállalók köre.

Ám ahhoz, hogy a generikus és a fejlődőben lévő bioszimiler (biológiai úton előállított szerek másolatai) gyógyszerágazat domináns szerephez jusson, a kormányoknak helyzetbe kell hozni ezt az iparágat. Ehhez elkerülhetetlen az egységes szabadalmi rendszer, 2013-ra részletes jelentés készül a jelenlegi gyakorlatról. E kérdéssel is foglalkozik a magyar EU-elnökség, s megvan a remény a 27 tagállam konszenzusára – véli Vásárhelyi Olivér, az Európai Bizottság Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóságának osztályvezetője. A megállapodás csökkentheti a szabadalmak körüli peres ügyek számát, ez költséges és időigényes. A megnövekedett indiai, kínai, brazíliai, dél-koreai, mexikói generikus orvosságok európai importja miatt is fontos a megállapodás, és ez a régió innovatív gyártóinak is hasznos.

Nem tagadja ezt Balás Péter, az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának főigazgató-helyettese sem. Ám szerinte a szellemi tulajdon védelmét, hangsúlyozva egyensúlyt kell teremteni az originális és a generikus gyógyszerek forgalmazásában. Uniós és magyar érdek is, hogy a hatalmas forrásigényű gyógyszerkuta-ásba fektetett tőke megtérüljön a szabadalmi védettség lejártáig.

„A hazai gyógyszercégek »szendvicshelyzetben« vannak, a multinacionális innovatív gyártók és a kínai, indiai generikus importtermékek között. Ha a kormányok nem lépnek, úgy a nemzetközi hírű gyógyszeripar a textilipar sorsára jutva elhal. Hazánkban a 12 százalékos különadó (tavaly ez 54 milliárd forint volt) visszavetheti a kutatás-fejlesztést.

Pedig készülve a biológiai gyógyszerek szabadalmi védettségének lejártára, laboratóriumot építettünk, Debrecenben pedig 15 milliárd forintot fektettünk a biomásolatok gyártására alkalmas üzem létrehozásába, ott 2015-től onkológiai és immunológiai biomásolatok készülnek."- mondta el Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója

„A világ első számú generikus és biohasonló gyógyszercégeként 75 millió eurót fektettünk a debreceni egységünk fejlesztésébe, itt gyártjuk a globális termelés ötödét. A magyar kormánynak meg kellene fontolni, milyen innovatív szereket lehet kiváltani az olcsóbbakkal, és készülni arra, hogy pár éven belül lejár a biológiai úton előállított gyógyszerek többségének a szabadalmi védettsége.
Ugyan a k+f fontosságát azzal elismerték, hogy az e célra fordított pénzt visszaigényelhetjük az Egészségbiztosítási Alapba fizetett különadóból, ám ez évtől ez a csatorna megszűnt, nem tudjuk, honnan kapjuk majd vissza ezt a tetemes pénzt."  - mondta Szabó László , a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója.

Hodász István, az Egis Nyrt. vezérigazgatója szerint „a biohasonló gyógyszerek előállításának költsége tíz-hússzorosa a generikus készítményekének, egy új kutató-gyártó üzem létesítése 150-300 millió dollár beruházást igényel, ezt a kormányoknak támogatni kellene. Biztató, hogy az EU 2020-ra a mostani 1,9ről 3 százalékra növelni a k+f-re fordítható GDP-részesedést. A gyógyszeripar az egészségügyben betöltött fontossága mellett jelentős gazdasági tényező: az unióban 150 ezer jól kvalifikált szakembert, a hozzá kötődő beszállítói kör további 300 ezer munkavállalót foglalkoztat. A hazai ágazat közel 15 ezer embernek ad munkát, s ugyanennyi a közvetett foglalkoztatott."