Herkulesi munka az egészségi állapotról

Az idő előtti elhalálozásért első helyen a dohányzás a felelős, majd közvetlenül utána második helyen a nem megfelelő táplálkozás.

Minden ötödik haláleset hátterében szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, írja a The Lancetben megjelent globális betegségfelmérés, ami a valaha volt legnagyobb obszervációs epidemiológiai vizsgálat; valamennyi ország szolgáltatott adatokat, olvasható a medicalonline.hu portálon.

A University of Washington szakemberei által koordinált, többek között élettartammal és mortalitási kockázatokkal foglalkozó, az 1990-től 2016-ig terjedő időszakot átfogó, és jelenleg is folyó vizsgálat – Global Burden of Disease/GBD – következtetései az idén öt tanulmányban jelentek meg a The Lancetben.

A herkulesi munka évente nyomon követi valamennyi ország mortalitási adatait életkorra és nemre lebontva, írja a vezető tanulmány (Measuring progress and projecting attainment on the basis of past trends of the health-related Sustainable Development Goals in 188 countries: an analysis from the Global Burden of Disease Study 2016), ami szerint tavaly 128,8 millió élveszületés és 54,7 millió haláleset történt. 2016-ban a várható élettartam világszerte 75,3 év volt a nők, és 69,8 év a férfiak esetében. A legmagasabb a várható élettartam Japánban (84 év), a legalacsonyabb a Közép-Afrikai Köztársaságban (50 év) volt. Az egészséggel összefüggő fenntartható fejlődés mérőszámai alapján 2016-ban Szingapúr, Izland és Svédország teljesített a legjobban, Szomália, a Közép-Afrikai Köztársaság és Afganisztán a leggyengébben.

Az idő előtti elhalálozásért első helyen a dohányzás a felelős, majd közvetlenül utána második helyen a nem megfelelő táplálkozás. Mint a vizsgálatot vezető Christopher Murray, az Institute of Health Metrics and Evaluation igazgatója nyilatkozatában kifejti, az egészségtelen táplálkozás által okozott betegségteher mára igazán jelentős lett, és a helyzet folyamatosan romlik. Azonban a problémát nem lehet pusztán a nyugati étrend terjedésére és a tradicionális étkezési szokások visszaszorulására fogni. Nézzük meg a gyümölcsök példáját, teszi hozzá Murray: bár rengeteg, az egészség szempontjából hasznos tulajdonságuk van, néhány kivételtől eltekintve csak a gazdag emberek esznek sok gyümölcsöt. Általában is igaz, hogy a szegények sokkal kevésbé részesülnek az egészségi állapot globális javulásából.

A cukrozott üdítőitalokról a GBD adatai alapján is bebizonyosodott, hogy károsak az egészségre, azonban a vörös húsok fogyasztásáról kiderült, hogy nagy mennyiségben történő fogyasztásuk nem olyan káros, mint ha nem teljes kiőrlésű gabonát eszünk. A közegészségügyi szakember hangsúlyozza: ma, amikor a halálesetek 72%-a (2016-ban 39,5 millió) nem fertőző betegség következménye, és minden ötödik haláleset hátterében szerepet játszik az egészségtelen táplálkozás, érdemes arra fókuszálni, hogy kiderítsük, milyen alkotórészek jelentenek védelmet élelmiszereinkben.

A teljes cikk a MedicalOnline portálon.