Hétfelé ágazik a betegek útja

Ki fog derülni, hogy jó döntés volt-e megszüntetni az Egészségbiztosítási Felügyeletet.

Az eredmények ismeretében fog kiderülni, szakmailag jó döntés volt-e megszüntetni a hatósági jogkörrel rendelkező egészségügyi ellátás minőségét vizsgáló és kontrolláló Egészségbiztosítási Felügyeletet (EBF) – véli Kiss Zoltán, a megye egyik betegjogi képviselője.

Az EBF megszűnésével ezentúl nem egy helyen, hanem hét különböző intézményben tehetnek panaszt a betegek az egészségügyi ellátásra, attól függően, hogy milyen jellegű problémájuk van. A felügyelet feladatait és a betegpanaszokat ezentúl az ÁNTSZ, az egészségbiztosítási pénztár, a betegjogi alapítvány, a nyugdíjigazgatóság, az államkincstár, az adóhivatal és a szaktárca kezeli. Az viszont már a panasz fajtájától függ, hogy melyik szervezethez kell fordulni. Ettől – állítják a szakemberek – egy egységes rendszer lenne célszerűbb.

Protekcionizmus, a vizsgálat időpontjának eltolódása, a várólistára felkerülés mikéntje, az orvos mentalitása, a nem megfelelő bánásmód. Ezek azok az okok, amelyek miatt a legtöbb páciens bekopogtat a betegjogi képviselő ajtaján.

– Az évi több száz megkeresés 70 százalékában csupán kérdéssel fordulnak hozzám, vagy észrevételt tesznek, hogy valami nem megfelelően működik ott, ahol őt ellátták, 90–100 eset lesz konkrét ügy.

Kiss Zoltán azt mondja, megmarad az egyszerű út a betegek számára, hiszen a betegjogi képviselők munkája nem változik.

– Az esetek többségében külső szereplő bevonása nélkül kezelhetőek a kedélyek – állítja Kiss Zoltán.

A pártatlanságukat az garantálja, hogy nem a kórház alkalmazottai, hanem a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványé. A konkrét kezeléssel összefüggő hibáknál – ilyenek ritkán vannak – már szükséges a harmadik fél bevonása, mert a saját munka objektív vizsgálata csak így lehetséges.

– Eddig a beteg, ha – első lépésben – nem fogadta el a bepanaszolt, az intézmény vezetője, vagy fenntartó válaszát, akkor – második lépésként – fordulhatott az EBF-hez, az ÁNTSZ-hez, ahol szakfelügyelő főorvos vizsgálta meg a panaszát, illetve saját költségen igazságügyi szakértőhöz fordult. Ha az itt adott szakvéleménnyel sem volt elégedett, harmadik lehetőségként maradt a bíróság. Ebből a körből esik ki az EBF, a szakmai felügyeletet ellátó szervként pedig marad az ÁNTSZ.