Hevenyészett, szakszerűtlen, nevetséges

Hamar előállt a szaktárca a törvénytervezettel.

Az Egészségügyi Minisztérium nyolc nappal azt követően, hogy vitára bocsátotta az egészségbiztosítási reform koncepcióját, előállt azzal a törvénytervezettel, amelynek kidolgozásához elvileg csak azt követően kezdhetett volna hozzá, hogy a viták eredményeként felvetődött hasznos ötleteket a koncepcióba beépíti, a haszontalanok haszontalan voltát, az elutasítást pedig megindokolja – írja észrevételében Németh György szociológus, közgazdász.

Közzéteszi a szakmai szervezetek, társadalmi partnerek stb. írásbeli észrevételeit, valamint a velük folytatott tárgyalás szerkesztett jegyzőkönyveit. A kormány-előterjesztés 121 oldal, a törvénytervezet 174 paragrafusból áll, meglehetősen hosszú, nagyobb része más törvényekből van összeollózva.

A szerző egy sarkalatos pontját említi, amely a díjtételbizottságról és a fejkvótabizottságról, illetve a fejkvótáról szól. A rendszer egésze és intézményei számára kulcskérdésekről van szó. A koncepcióhoz képest a törvénytervezet szövege igencsak sajátos megoldásokat tartalmaz. A díjtételbizottság az egészségügyi miniszter javaslattevő és véleményező testülete, amelynek döntési jogköre is van, amit e törvény határoz meg. Azt határozza meg, hogy új gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök befogadási eljárásának részeként ezután hozandó jogszabályba foglaltak szerinti hatósági jogkörében eljárva meghatározza az indikációs csoportokat. Csak ez indokolhatja, hogy a díjtételbizottság miért jogi személy.

Szó nincs arról, amiről a koncepcióban még volt, hogy a díjtételbizottságban az egészségügyi szolgáltatók (például a kórházszövetség) képviselve lennének, holott itt valójában róluk döntenek. A bizottság mind a négy tagja abban érdekelt, hogy a díjakat minél alacsonyabb összegben határozza meg - és a szolgáltatók, például a kórházszövetség képviselői nem ülvén az asztalnál, még csak ellent se mondhatnak.

A fejkvótáról a törvény annyit közöl, hogy külön jogszabály határozza meg, s hogy demográfiai, területi, szocioökonómiai és egészségügyi jellemzők alapján kell meghatározni. A koncepció „mesélt" még a területi igazságtalanság kiküszöböléséről, a kiegyenlítésről, mely több évre elosztva megoldandó feladat. A kiegyenlítés az lenne, hogy a fejkvóta-megállapítás során idővel csak és kizárólag a nem és az életkor számítson. Ha ez nem szerepel a törvényben, akkor Gyurcsány Ferenc és a szocialisták minden ezzel kapcsolatban elmondott szövege a Rózsadomb és Kelet-Magyarország egyes térségei közötti különbségekről humbug.

A lényeg, hogy aminek az előterjesztésben a legkidolgozottabbnak kellene lennie, mint az új (az ellenzék által egyébként nem helyeselt) rendszer lelke, az nem csupán hevenyészett, hanem szakszerűtlen is, nevetséges – írja a szerző.