Hiányzik a tudatosság az egészségügyből | Weborvos

Tízből három magyar szerint az egészségügy helyzete az ország három legnagyobb problémájának egyike.

Az Ipsos nemzetközi felmérése szerint – a vizsgált helyek közül – csak öt országban, Brazíliában, Lengyelországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában tartják komolyabb gondnak a helyi egészségügy viszonyait, mint nálunk. Hazánkban az egészségügy iránti aggodalom a negyedik-ötödik a sorban, s az átlagosnál borúlátóbbak a nők – 34 százalékuk szerint égető az helyzet –, a férfiak valamivel kevesebben – 25 százalék – aggódnak, életkor vagy társadalmi helyzet alapján azonban nem mutathatóak ki ilyen különbségek – írja a sonline.hu portálja.

Magyarországon az egészségüggyel azok foglalkoznak, akik, ha szabad így mondani: jobban ráérnek, azaz a nyugdíjasok és a munkanélküliek, vagy az érintettek, azaz a betegek – magyarázta Andrásovszky Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara somogyi elnöke, aki hozzátette azt is, ebből adódóan bizonyos körök számára a kelleténél fontosabb a téma. A kamarai elnök szerint nem olyan rossz a hazai egészségügy helyzete, amilyennek sokan látják, viszont nem is olyan pozitív a kép, mint azt egyesek láttatni szeretnék.

Az például tény, hogy GDP-arányosan a hozzánk hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest kevesebbet költünk az egészségügyre. A föld összes országát nézve viszont még így is bőven az első negyedhez tartozunk. Az alulfinanszírozottság hosszú évtizedek jellemzője idehaza, s ezzel együtt jár, hogy az egészségügyben dolgozók túlterheltek, elérték teljesítőképességük végső határát. Emiatt aztán egyre több a pályaelhagyó, illetve sokan külföldre mennek dolgozni sokkal jobb feltételek közé – jegyezte meg Andrásovszky Zsolt, aki szerint önmagában nem feltétlenül kevés az egészségügyben megjelenő pénz, ám a felhasználása, az ágazat gazdálkodása már hagy kívánni valót maga után.

Olyan az egészségügy, mint egy család – vont párhuzamot a MOK somogyi elnöke. Hó végén általában egy famíliában is kiderül, bizony akadt néhány dolog, amit felesleges volt megvenni. Az egészségügyben sem kellene feltétlenül minden laborvizsgálatot, műtétet elvégezni, de sokszor nincs idő ezen gondolkodni. Egyre defenzívebb az orvosi pálya, hogy a szakember védje magát, mind több vizsgálattal próbálja fedezni magát. A kórházak is jellemzően emiatt rendelik el a különféle protokollokat, ám ennek egy része bizonyos esetekben felesleges kiadás. Ez persze nemcsak a magyar egészségügyre jellemző, külföldön hasonló gondokkal küzdenek.

Az már nem megy, hogy mindenki mindig mindenre ingyenesen jogosult legyen – tette hozzá a kamara megyei elnöke. Már a kötelező szűrővizsgálatokat is nehéz finanszírozni, nemhogy egy bonyolultabb eljárást. Cseppet sem mellékesen rettenetesen rossz idehaza az egészségtudatosság – fűzte hozzá a kamara megyei elnöke. Vannak, akik évente többször is elmennek ugyanarra a szűrővizsgálatra, mások évtizedekig nem jelennek meg orvosnál, aztán, ha akut panaszuk akad, követelik: adj, uram, de azonnal... Erre viszont nincs felkészülve az egészségügy – mutatott rá Andrásovszky Zsolt, aki szerint jelentősen javulna az egészségügy helyzete, s ezáltal a megítélése, ha az emberek elfogadnák: tetszik, nem tetszik, a szűrővizsgálatok és az időnkénti háziorvosi ellenőrzés a betegségek, a komolyabb bajok kialakulásának leghatékonyabb eszköze, s ezeken részt kell venni.

További részletek a sonline.hu portálján olvashatók