Hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata

Megfosztották az asszonyt és a családot attól, hogy a gyógyulás hiábavaló reménye helyett az élete méltó befejezésére készüljenek fel.

Elismerte a kistarcsai kórház, hogy hibázott, amikor csaknem haláláig nem tájékoztattak egy kétgyermekes anyát arról, hogy gyógyíthatatlan a betegsége, és a kezelések csak a szenvedés enyhítését szolgálják. Az eset a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint rávilágít arra, hogy a magyar egészségügyből hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata, írja a szabadeuropa.hu.

A TASZ szerint a kórház ezzel az eljárással megfosztotta az asszonyt és a családot attól, hogy a kilátástalan kezelések és a gyógyulás hiábavaló reménye helyett az élete méltó befejezésére készüljenek fel.

A nő férje az ápoláshoz sem kapott segítséget, pedig a hospice ellátás is elérhető lett volna számukra, sőt, el is kellett volna rendelni.

A család a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított, de a kórház nem várta meg az ítéletet: beleegyezett, hogy kifizeti a keresetben követelt jelképes sérelemdíjat.

A peren kívüli egyezséggel zárult eset a civil jogvédő szervezet szerint rávilágít arra, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszer sokszor nem tud kellő odafigyeléssel és empátiával viszonyulni a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkhöz. A magyar egészségügyből hiányzik az életvégi ellátás tervezésének gyakorlata, amikor a hozzátartozókat is bevonva meghatározzák a beteg számára fontos értékeket, célokat, kezeléseket - idézi a TASZ közleményét a lap.