Hipertónia: megüti a guta, ha ezt megtudja

Nem mindenki bajlódik azonban a betegek felvilágosításával, győzködésével és terápiahűségük kontrollálásával.

Uniós tízmilliárdok folytak el népegészségügyinek mondott célokra, ám ebből egyetlen fillér sem jutott a magas vérnyomás felismerésére, felmérésére vagy elemzésére. És akkor csodálkozunk, ha évi kilencezer lábat amputálnak idehaza, kétszer annyit, mint a 80-as években? A szakemberhiány miatt ráadásul százával szűnhetnek meg az alapellátást, közte a hipertóniagondozást végző helyek - írta a hvg.

Szinte népélelmezési cikknek számítanak a magas vérnyomás elleni pirulák Magyarországon. Fogyasztótáboruk kis híján hárommillió embert számlál, akik csaknem 29 milliárd forint egészségbiztosítási támogatást felhasználva váltják ki napi betevő hipertónia-gyógyszerüket. A 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniás.

Tíz éve szervez szűréseket, gyűjti regiszterbe az adatokat a Magyar Hypertonia Társaság; mondhatni, hobbiból térképezi fel az országos helyzetet. A magas vérnyomással kiszűrtek sorsának követésére egyáltalán nincs módja a társaságnak, a taj-szám szerinti nyilvántartáshoz ugyanis törvényi felhatalmazásra volna szükség – panaszolta egy múlt heti sajtóbeszélgetésen Kiss István professzor, a társaság elnöke. Pedig az elmúlt öt évben az uniós csapból dőlt a népegészségügyi célú pénz: az egészségnevelésre, a „szemléletformáló életmódprogramokra", a szűrésre és az ezekhez kapcsolódó kommunikációs célokra 36 milliárd forint támogatás talált gazdára. A teljes cikk