Hitelesség és politikai alkalmasság

A sajtóban heteken át téma volt az egészségügyi tárca egyik vezetőjének patikalétesítési ügye.

A kabinetfőnök az összefüggések napvilágra kerülése után bejelentette tulajdonhányadának eladását, az ügyet pedig a média ejtette. Azonban nehogy azt higgye bárki is, hogy ezzel a sajátos jogalkotási gyakorlatnak egyszer és mindenkorra vége szakadt az Egészségügyi Minisztériumban. A Molnár Lajos által tavaly ősszel a nyilvánvaló jogsértéssel elfogadtatott gyógyszer-gazdaságossági törvény felhatalmazása alapján a gyógyszertárak működési, nyilvántartási és szolgálati rendjéről új rendeletet kellett alkotni. A tárgyalások a szaktárca és a szakma között már tavaly decemberben elkezdődtek, és az egyeztetéseket lezárva már úgy tűnt, a diktátori gyakorlat elmúlt, de egy nyári hétvégén egy kormányszóvivői sajtótájékoztatón bejelentették, hogy mozgó gyógyszertárak létesítéséről döntött a kormány. Néhány nappal később az is kiderült, hogy a döntés gyógyszer-automaták bevezetésére is vonatkozik.

A politikai döntéshozót nem zavarta, hogy sem a mozgó gyógyszertárak létesítésének, sem a gyógyszer-automaták rendszerbe állításának szabályozására a gyógyszer-gazdaságossági törvény előírásai nem adnak lehetőséget, ennek hiányában pedig jogsértő a rendeleti szabályozás.

A napokban megjelent miniszteri rendeletből a mozgó gyógyszertárak ugyan kikerültek, a gyógyszer-automaták azonban benne maradtak. A rendeletet aláíró egészségügyi minisztert nem zavarta, hogy a döntése nem jogszerű.

A szakembernek óvatosnak kell lennie, ha a legfőbb ágazati vezető szakmai vagy emberi alkalmasságáról mond véleményt. Egy ilyen pozíció betöltéséről már nem a szükséges képességek megléte, hanem a politikai alkalmasság alapján döntenek. Ennek megítélése a jelekből ítélve - a csókosoknak és a társaknak nyújtott lehetőségtől függ, mert minél gyorsabban és olcsóbban kell megteremteni piacra jutásuk lehetőségét – írja a szerző gyógyszerész.