HIV-fertőzés: új remény a betegeknek?

Orvosa meglepetésére az operáció után a HIV-vírus eltűnt a szervezetéből.

A 42 éves páciensen leukémiája miatt hajtották végre a műtétet, s orvosa meglepetésére az operáció után a HIV-vírus eltűnt a szervezetéből. A hír szerint a berlini Charité egyetemen elért eredmény annak ellenére következett be, hogy a férfi már korábban abbahagyta az összes AIDS elleni gyógyszer szedését. A halálos kór elleni küzdelemben azonban áttörésről egyelőre nem lehet beszélni.

Nagy Károly professzor, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatója elmondta, a műtét hírét csak most tették közzé, de azt már két évvel ezelőtt hajtották végre a leukémiás amerikai férfin, akin más módon már nem lehetett volna segíteni. A beteg nem volt AIDS-es, csak HIV-fertőzött. Ennek ismeretében olyan mutációt hordozó csontvelődonort kerestek, akinek a fehérvérsejtjei kevéssé fogékonyak a HIV-fertőzésre.

Az tény, hogy a páciens szervezetében hatszáz nappal a beavatkozás után sem sikerült kimutatni a HIV-vírust. Ez nem jelenti a kórokozó eltűnését, csak azt, hogy olyan kis számban van jelen, amit nem lehet tetten érni. A HIV-vírus azonban mindenképpen beépül a szervezetbe, ezért hosszabb-rövidebb átmeneti idő után megint ráakadnak majd a nyomára.

Nagy Károly hangsúlyozta: az eredmény mindazonáltal figyelemre méltó, még ha nem is számíthatunk arra, hogy a csontvelő-átültetés általános gyakorlattá válik a HIV-fertőzöttek esetében. Ez nagyon radikális, súlyos és költséges beavatkozás, és egyetlen esetből nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy hatásosabban lassítja a kóros folyamatot, mint az alkalmazható más terápiák. A gyógyászatban elterjedt módszerré azért sem válhat, mert a szükséges mutációkkal rendelkező donorok száma elenyészően csekély.

Szenzációs AIDS-gyógyulás
A megfigyelés valóban érdekes, de jelentősége nehezen ítélhető meg egyelőre - nyilatkozta az esetről a Népszabadságnak Füst György, a Semmelweis Egyetem professzora. Amit nem tudunk, az elsősorban az, hogy a donor különlegesnek számít-e HIV szempontjából, azaz azokhoz az - európai populációban 0,5-1 százalékos gyakorisággal előforduló - emberekhez tartozott-e, akiknek sejtjei lényegében rezisztensek a HIV-vel szemben, így magyarázható lenne az eredmény, különben nehezen. Azt is jó lenne tudni, hogy a csontvelő-transzplantáció előtt mennyi vírus volt a beteg szervezetében.

Akármi azonban a magyarázat, nem ez lesz az új útja az AIDS-terápiának - állítja Füst professzor. A csontvelő-transzplantáció ugyanis drága, és megfelelő donort is kell találni hozzá. A donornak immunológiailag meg kell felelnie (ez elengedhetetlen) ezenkívül a HIV-re is rezisztens kell hogy legyen, ezért igen kicsiny az esély a megfelelő donor megtalálására. Ugyanakkor ezt a véletlen esetet feltétlenül tanulmányozni kell, mert nagyon sokat lehet belőle tanulni.