Hivatalossá tennék a jelbeszédet

A betegszövetség olyan törvényt akar, amely kimondja, hogy a siketeknek joguk van jelnyelvet használni a hivatali érintkezésben és az élet más területein.

Magyarországon hatvanezren élnek állandó csendben, s háromszázezren, akik segédeszköz nélkül szinte egyáltalán nem hallanak. Siketek és nagyothallók, akik ma ""anyanyelvükért"" küzdenek. Várhatóan fél éven belül elkészül az a jogszabály-javaslat, amely az ő problémáikra kínál megoldást.

Dr. Kósa Ádám, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke, aki ügyvédként azért küzd, hogy sorstársai érvényesíthessék az alkotmányban foglalt jogaikat. Mint mondja, „a mi anyanyelvünk a jelnyelv, a magyar pedig idegen nyelv. A jelnyelv kiváló kommunikációs eszköz, és éppúgy alkalmas az árnyalt fogalmazásra, mint bármely másik. Késlekedik a tolmácsszolgáltatás jogi helyzetének rendezése, a jelnyelv használata az oktatásban, a tévéfeliratozás. Olyan jogszabályt akarunk, amely törvényi szinten mondja ki, hogy a Magyarországon élő siketeknek joguk van a magyar jelnyelvet használni a hivatali érintkezésben és az élet más területein. A siket gyermeknek minél előbb és minél teljesebben kell képesnek lennie kommunikálni a szüleivel. A nyelv révén fejeződhet ki leginkább a szülő-gyermek érzelmi kötődés".

Államilag finanszírozott jelnyelvi tolmácsszolgáltatás Magyarországon 2002 óta van a rendőrségen, a bíróságon. Magyarország 2007-ben, a világon másodikként ratifikálta a fogyatékosok jogairól szóló ENSZ-egyezményt. Az Országgyűlés tavaly júniusban ezt úgy fogadta el, hogy az egyezmény által előírt jogok nyolcvan százaléka nem érvényesül.

A siket és nagyothalló gyerekeket jelnyelven kell oktatni, s a kommunikációjukat akadálymentessé kell tenni. Jelenleg 118 hallássérült jár felsőoktatási intézménybe Magyarországon. A hallássérültek foglalkoztatási aránya is igen alacsony - a siketeket a munkahelyükről nemritkán úgy küldik el „közös megegyezéssel", hogy velük ugyan senki nem akart megegyezni. Az érdekvédők szerint az esélyegyenlőségi törvény hiába mondja ki azt is, hogy feliratozni kell a televíziós műsorokat, az erre kiírt százmillió forintos pályázati pénz elfogyott, és e célra nincsenek újabb források.