Hogyan hat a kevés alvás? | Weborvos

Egyes kutatók szerint az alváshiány elhízást és cukorbetegséget is okozhat.

Egyes kutatók szerint krónikusan kialvatlanok vagyunk, sőt van, aki szerint az alváshiány elhízást és cukorbetegséget is okozhat. Jim Horné alváskutató másképp gondolkodik erről. A British Medical Journal már 1894-ben arról írt, hogy a fokozódóan rohanó életmódnak a kialvatlanság mint népbetegség lesz az eredménye.

Az angol Loughborough-i Egyetem Alváskutató Központjának vezetője szerint ez már feltehetően akkor sem volt igaz, azóta meg főleg nem romlott a helyzet. Szerinte az emberek többsége annyit alszik, amennyire szüksége van. Az elmúlt negyven évben ugyanis számos tanulmány készült, amely egyöntetűen mutatta, hogy egy egészséges felnőtt hét, hét és fél órát alszik naponta. Az a nézet, miszerint régebben kilenc órát aludtak az emberek, téves - az adat alapjául egy 1913-35 felmérés szolgál, amelyet a Stanford Egyetemen végeztek. Ebben a kutatásban azonban 9-17 éves gyerekeket vizsgáltak, nem pedig felnőtteket.

Alváshiányunkat ezenkívül olyan érzékeny laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeztek alátámasztani, amelyek során a kísérletek résztvevőit egy csendes, halovány fénnyel megvilágított szobában kérték arra, hogy lazítsák el magukat és próbáljanak aludni. Horné szerint azonban ezek a vizsgálatok nem a mindennapi körülményeket teremtik meg: a műszerek az ébrenlét utolsó kis egységét is mérni tudják, amelyeket naponta nem is érzékelünk. A hétvégi hosszabb alvások során nem a heti elmaradásokat pótoljuk, hanem egyszerűen csak azért alszunk, mert jólesik - ahogyan sokszor jóval többet eszünk az alapvető biológiai szükségletnél.

Ami az alváshiány és az elhízás közötti kapcsolatot illeti, Hornes szerint bár ezt a káros hatást nem lehet kizárni, nincs miért aggódnunk. Ez a veszély a rendszeres, öt óránál kevesebb alvás esetében merülhet föl, ami a népesség kis hányadánál fordul elő. És még akkor sem olyan nagy a probléma. A napi öt órát alvó ember évente mintegy egy kilogrammot hízhat. Ezt pedig napi 30 kalória megvonásával ellensúlyozni lehet. Valójában nagyon kevés elhízott ember alszik keveset, és az alváshiánnyal küszködök között is kevés a túlsúlyos ember.

Ugyanilyen túlzásnak érzi Hornes a New Scientistnek nyilatkozva a diabétesz és az alváshiány összekapcsolását. Az valóban előfordul, hogy egészséges, nem elhízott emberek szervezete négyórás alvások után glükóz intoleranciát és metabolikus szindrómát (anyagcserezavart) fejleszt ki, amely a 2-es típusú diabétesz előfutára lehet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ez mindig így is történik. Egyrészt már egy regeneráló, hosszabb alvás egy éjszaka alatt visszaállítja a szervezet egyensúlyát, másrészt nemigen van olyan ember, aki pár napnál tovább bírja négyórás alvásokkal. A természetes alvásmennyiség alsó határa öt óra körül van.

A kutató szerint a felmérésekben, amelyek eredményeire mások téziseiket alapozzák, nem jól teszik fel a kérdéseket. Arra a kérdésre, hogy „Szeretne többet aludni?" biztosan „igen" a válasz, ahogy a „Szeretne nagyobb házat, több pénzt vagy több szabadságot?" kérdésekre is. Hogy ezt bebizonyítsa, kutatócsoportjával 11 ezer kérdőívet osztott ki, amelyben indirekt módon kérdeztek felnőtteket az alvási szokásaikról. A megkérdezettek fele válaszolta, hogy átlagosan 25 perccel alszik kevesebbet a kelleténél, és 20 százalékuk szenvedett nappali álmosságtól. Amikor azonban arról kérdezték őket, hogy ha lenne még egy szabad órájuk minden nap, mivel töltenék el, kiderült, hogy a legtöbben sportolnának, társaságba mennének, olvasnának, tévét néznének, rádiót hallgatnának, dolgoznának. Ezek után következett csak az alvás lehetősége.