Hogyan lehetne jobb az államosított meddőségi ellátórendszer?

Bioetikai kérdéseket is fel kell vetni annak érdekében, hogy ne csak az in vitro fertilizációk száma nőjön, de a megszülető gyermek is több legyen.

Minden 6. férfi és nő érintett a meddőség problémájában, ami így Magyarországon népbetegségnek számít – nyitotta előadását Vesztergom Dóra, az államosított meddőségi központok irányítására felállított Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője az IME egészségügyi szaklap minapi konferenciáján - tudósított a medicalonline.hu.

A meddőségi központok államosítását követően számos problémával kellett szembenéznie az állami központnak. A finanszírozási elégtelenségeket átkódolással igyekeztek orvosolni, a szakemberhiányt pedig ráépített reprodukciós medicina szakképzéssel és andrológia licence képzés bevezetésével pótolták. A fertilitásra és meddőségellátásra fókuszálva alakították át az orvosképzésben érintett egyetemekkel közösen a curriculumot is.

Hátra van még a struktúra teljes kiépítése, ami a következő három évben teljesedhet ki azáltal, hogy a vármegyei asszisztált reprodukciós központok mellett az alapellátás szintjén, a lakóhely közelében is megjelenik az ellátás, a meddőségi szakambulanciákon is lehetőség lesz a meddőségi kivizsgálására és az inszeminációra.

A két éve folyó projekt során ugyan duplájára nőtt ellátott páciensek száma, de a megszülető gyerekeké elmaradt az elvárttól – foglalta össze Vesztergom Dóra. Az eredmények javítása érdekében bioetikai kérdések megfontolását, a sperma- és petesejtdonációs rendszer megújítását illetve kialakítását, megfelelő szabályozásának kidolgozását, továbbá egy ivarsejt és ebriódonációs központ felállítását javasolta. Továbbiak a teljes cikkben