Hozott vesével szervátültetést vállalunk

Tizenhat műanyag tasak volt az orvos kocsijában, tele emberi szívvel, csontátültetéshez felhasználható szövetekkel.

"Eladnám a vesémet. Egy 30 éves, teljesen egészséges nő eladná az egyik veséjét." – valószínűleg sokan felkapták a fejüket ennek az internetes hirdetésnek a láttán, amelyet az azóta névtelenségét kérő hölgy azért helyezett el a világhálón, hogy rendezni tudja családja adósságát.

A férjével két gyermeket nevelő asszony ugyanis 5 millió forinttal tartozik, és a rossz adósok BAR-listájára is felkerült. Hiába van munkahelyük, elcsúsztak a törlesztő részletekkel, így bármikor kikapcsolhatják náluk az áramot és a gázt.

„Együtt érzek a hölggyel nehéz anyagi helyzetében" – mondta a Hetek-nek az országos Szerv Koordiánációs Iroda igazgatója. Márton János szerint ezzel együtt az 5 milliós veseajánlat törvényellenes, és ha esetleg jelentkezett is valaki a hölgy hirdetésére, akkor sem juthatna el a műtőasztalig. Vesét eladni nem, csak adományozni lehet a magyar törvények szerint. A 4-5 napos kórházi tartózkodással járó beavatkozást rokoni, illetve élettársi kapcsolat esetén engedélyezik a magyar törvények.

A megjelent hírek a valósággal szemben azt sugallhatják a laikus közönségnek, hogy az élődonoros veseadományozás komoly egészségügyi kockázattal és esetleg maradandó egészségkárosodással járhat, amelyre csak végső kétségbeesésében vállalkozik valaki. Ezzel szemben a tények azt igazolják, hogy a modern sebészi technika és transzplantológia eredményeként a veseadományozás az élődonor számára nagy biztonsággal, minimális kockázattal 4-5 napos kórházi tartózkodással és rövid, 2-3 hetes felépüléssel járó beavatkozás.

Magyarországon három centrumban végeznek élődonoros veseátültetést, Budapesten, a SE, Transzplantációs és Sebészeti Klinikán, Pécsett, a PTE, Sebészeti Klinikán és Szegeden, az SZTE, Sebészeti Klinikán belül.

„Le kell szögeznünk, hogy ezt a hatályos magyar és az Európai Uniós jogszabályok is szigorúan tiltják, a szervkereskedelmet büntetik" – állította lapnak Kis Ádám ügyvéd, nyugdíjas rendőrtiszt. Ennek ellenére az európai unióban de tőlünk nyugatra és keletre is virágzik az illegális szervkereskedelem.

Nemrég a szlovák vámosok csempészésen értek egy cseh orvost: Gépkocsijában tizenhat műanyag tasak volt, tele emberi szívvel, csontátültetéshez felhasználható szövetekkel, és tizenhét tartály vért is találtak nála. Az orvos az egyik nyugat-európai országba akarta eljuttatni a szerveket, amelyeket elhunyt személyek testéből operált ki bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül, mutatott rá egy nem rég történt esetre az ügyvéd. Az egész világon illegális az emberi szervekkel való kereskedés. Csupán két állam kivétel ez alól: Kína és Irán.

Indiában és Kínában folyik a legdurvább formája: India a világ legszegényebb országai, közé tartozik. Itt a felemelkedés egyik lehetősége a szerv kereskedelem. Emberek ezrei várnak arra, hogy eladhassák szerveiket, mert más kiutat nem látnak helyzetük javítására. „Mivel az embernek két vese adatott meg, az indiaiak ezt ki is használják: a leggyakrabban felajánlott szerv a vese" – mondta az ügyvéd. Kis Ádám szerint a volt jugoszláv tag köztársaságokban is simán elvégzik a szükséges műtéteket - ha a páciens beszerzi a vesét.

Az állítás igazolására egy újsághírre hivatkozik: a zágrábi Jutarnji list című lap állítja, hogy Belgrádban két állami és egy magánklinikán végeznek veseátültetést olyan esetekben, amikor a beteg több tízezer euróért beszerzi magának az egészséges vesét.

Az elszegényedett volt szovjet és más kommunista államokban, Ukrajnában, a Moldáv Köztársaságban, Romániában, és Oroszországban sokan választják az önkéntes „adományozást". Ma Törökországban folyik a legtöbb illegális szervátültetés, mert kedvezőek a földrajzi adottságai. Európa és Ázsia határán fekszik, így mindkét oldalról könnyen megközelíthető – elemezte a nemzetközi helyzetet a volt rendőr.

A magyar határtól nem messze, Arad mellett fekszik Pécska. Egy román asszonnyal beszélgetünk, akinek a bátyja eladta egyik veséjét tizennyolc évvel ezelőtt. Julianna szerint a nyomor vitte rá a bátyját a műtétre, aki később – az asszony szerint – ennek szövődményeibe halt meg. „Nagyon szegények voltunk mindig, a bátyám Bukarestben dolgozott onnan küldte haza a pénzt, de a rendszerváltással megszűnt a gyár, ahol dolgozott. A család valósággal nyomorgott. Amikor aztán egyszer egy ismerőse felajánlotta neki a lehetőséget, hogy valaki vese donort keres, rábólintott az ajánlatra" - mesélte a szomorú történetet az asszony.

A család csak a műtét után tudta meg a dolgot. „Nem engedtük volna meg a bátyámnak, hogy ilyen áldozatot hozzon a családjáért." A férfit Bukarestben, egy magánkórházban műtötték meg, onnan került később mint vesebeteg az egyik állami kórházba. Sok pénzt ígértek neki de a kezelések után csak 1500 dollár maradt a vese árából, ám annak jó része is orvosságra kellett neki - emlékezett vissza az asszony. Julianna szerint ma is folyik a szervezett szerv kereskedelem az országban, sok nyugati beteg talál szervet magának Romániában.