Ingerpermet az agykéregben

A Szegedi Tudományegyetem kutatói a stresszért illetve a menstruációs ciklusban fellépő hangulatváltozásért felelős hormonokat irányító idegsejt működését tárták fel.

A neurogliaform sejt a többi idegsejttel szemben különleges jelátviteli formára specializálódott. A Nature-ben megjelent szenzáció új irányba indíthatja a gyógyszerkutatást. Magát a neurogliaform sejtet a XIX. század végén fedezték fel, a sejt azért különleges, mert jeladó részei rendkívül sűrűn hálózzák be a sejt közvetlen környezetét.

Az idegsejtek agykérgi gátlásának két fő formája van: a gyors, illetve a lassú gátlás. A lassú gátlásért felelős sejteket 2003-ban a Tamás Gábor vezette csoport érte el. A világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science, azonmód leközölte a neurogliaform sejtekkel kapcsolatos szegedi eredményt. A jelenlegi felfedezést MTA és a Szegedi Tudományegyetem Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoportja tette Tamás Gábor neurobiológus vezetésével. A kutatás ötlete 1969-re vezethető vissza, mikor az MTA korábbi elnöke, Vízi E. Szilveszter, akkor Oxfordban dolgozott, és az ottani farmakológusprofesszorral együtt rájött, hogy az idegsejtek között nemcsak szinapszisokon keresztül közvetlenül történik információáramlás, hanem az idegsejtek között úgynevezett térfogati jelátvitellel is. Akkor még nem tudták, hogy ez miként megy végbe, illetve az is kérdéses volt, hogy van-e olyan idegsejt, ami erre a működésre specializálódik.

 „Az idegsejtek alapvetően a csepegtető rendszerű öntözőhöz hasonlóan kommunikálnak egymással. A csepegtető öntözők pontszerűen a növények tövéhez juttatják a vizet. Ezzel szemben az általunk vizsgált, úgynevezett neurogliaform sejtek úgy működnek, mint a fű közepére kihelyezett szórófejes öntöző, ami párafelhővel borítja be a gyepet. A pontszerű információátvitel csak meghatározott helyeken történhet, viszont egy adott térrészt beborító jelátvivő anyag, azaz esetünkben a neurogliaform sejt, minden ott lévő agyi sejthez vagy sejtrészlethez eljuttatja az információt" - magyarázza a felismeréshez vezető kísérletek zömét végző Oláh Szabolcs, aki szerint a neurogliaform az első agykérgi sejt, amiről kiderült ez a speciális működés.

A szegediek az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozó Nuser Zoltán és Lőrincz Andrea nyomán azt is elemezték, hogy ezek a neurogliaform sejtek célpontjai lehetnek-e különféle hormonoknak - például a stressz, illetve a női menstruációs ciklus alatt felszabaduló hormonoknak. Kiderült, hogy ezen hormonok jelenlétében a neurogliaform sejtek működése speciálisan megváltozik a többi idegsejthez képest. Vagyis ezek a sejtek jelenthetik a hormonok számára az agykéreg felé az egyik kaput.

A szegedi kutatók feltevése szerint ezeket a folyamatokat az agykéreg felé pontosan ezek a neurogliaform sejtek közvetíthetik. Ahol ez túlzott (akár a menstruációs, akár stresszből fakadó hatásokra gondolunk), ott felmerülhet az igény arra, hogy gyógyszeresen kezeljék a jelenséget. Ekkor pedig nem mindegy, hogy az összes idegsejtre ható gyógyszert adnak, vagy elegendő a neurogliaform sejtekre speciálisan kifejlesztett gyógyszerek adása. Azaz felfedezés eredményei alapján fennáll a lehetőség a kevesebb mellékhatású, de nagyobb hatásfokú gyógyszerek kidolgozására.