Inkontinencia: őszintén egy tabu témáról

Tabu téma az inkontinencia - sokan szenvednek tőle, de nagyon kevesen mernek erről nyíltan beszélni.

Pedig a népesség elöregedésével drámaian növekedhet a vizelettartási gondokkal küszködők száma. A Nemzetközi Kontinencia Társaság kezdeményezésére idén másodszor megrendezett, vasárnap záruló Kontinencia Hét keretében rengeteg rendezvényt szenteltek világszerte e néma betegségnek, felhívták a figyelmet arra, hogy nem szégyen tanácsot, segítséget kérni.

Prágában 34 ország több mint félezer szakemberének részvételével tartották meg nemrégiben a harmadik Globális Inkontinencia Fórumot (GFI), ahol megdöbbentő adatokat ismertettek. Világszerte 1,9 milliárd embernek lehet különböző fokú vizelettartási problémája, s becslések szerint 2018-ra már 2,2 milliárdra nőhet a betegek száma - hívta fel a figyelmet Ian Milson, a Göteborgi Egyetem professzora, a GFI elnöke. Európában 2025 -re 29 millió ember szenved majd inkontinenciában.

„Olyan jót nevettem, hogy majdnem bepisiltem!" - sokszor mondjuk ezt, de nem gondoljuk komolyan. Pedig időnként valóban megesik, még egészen fiatal lányokkal is. Van, akinek egész életére komplexust okoz egy ilyen incidens - mesélte Prágában a brit Dawn Harper doktornő, aki a Channel 4 „Zavarbaejtő testünk" című műsorában hírességeket igyekszik rávenni, hogy beszéljenek egészségügyi problémáikról, ezzel segítve a tabu megtörését.

Kevesen tudják, hogy az inkontinencia nem csak a legidősebbek, demenciában, végelgyengülésben szenvedők betegsége. A 35 éven felüli nők negyede, a férfiak öt százaléka érintett. Nehéz szülés után is előállhat időlegesen, de akár véglegesen is ilyen állapot. A cukorbetegség, a kövérség, férfiaknál a prosztataműtét komoly kockázati tényező.

Az enyhe szivárgásnak, köhögésnél elcseppenő vizeletnek sokszor nem tulajdonítanak jelentőséget, noha nagyobb eséllyel lehet segíteni, ha korán felismerik a bajt. Ebben jelentős szerepet játszhatnak a háziorvosok. Pontosabban játszhatnának, ám a GFI-konferenciára készült, három országot átfogó felmérés szerint a háziorvosok alig öt százaléka érzi felkészültnek magát, hogy az inkontinenciával foglalkozzon. Franciaországban, Lengyelországban és Nagy-Britanniában 551 családorvost kérdeztek meg, s mindössze tíz százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy vizit során felhozza ezt a problémát.

Rosanne Tarricone, a Bocconi Egyetem professzora, az egészségügy gazdasági kérdéseinek szakértője a prágai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az inkontinencia súlyos közvetlen és rejtett terheket ró a társadalomra. Az inkontinens betegek társadalmilag elszigetelődnek, pedig megfelelő kezelés mellett zavartalanul folytathatnák életüket - mutatott rá.

Az innovatív technológiák bevezetése, a megfelelő kontinenciabetétek használata nem csupán a betegek önbizalmát növeli, mobilitásukat javítja, de jelentős egészségügyi költségcsökkentő tényező is lehet. A kétévenkénti GFI-konferenciákat szervező svéd cég, az SCA Global Hygiene hazai illetékesei elmondták: nagy hangsúlyt helyeznek a megelőzésre, komoly kutatási bázissal dolgoznak azért, hogy a felnőtt inkontinencia-termékek modernizálásával javítsák e betegek életminőségét.

Praktikus tanácsokat adott Adrian Wagg, az Albertai Egyetem geriátriai professzora, aki elmondta: az egészséges étkezés, a rendszeres testedzés (ha más nem, például a sok lépcsőjárás), az agy karbantartása segíthet az inkontinencia elkerülésében. Nem ajánlottak a szénsavas italok, de kutatásaik szerint például a rendszeres sörivó férfiak körében ritkábban fordul elő vizelettartási probléma.

Bob Freeman brit nőgyógyász-urológus rámutatott: a hiedelmekkel ellentétben császármetszéssel szülő nőknél is fennállhat az inkontinencia.