Intézkedésre vár a gyógyszertári hálózat | Weborvos

Drámaian romlott a gyógyszertári vállalkozások anyagi helyzetet.

Dr. Bodrogi József, az ELTE Egészséggazdasági Kutató Központja közgazdásza és Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke cikkében arról ír, hogy annak ellenére, hogy a kormány sikerként kommunikálja a gyógyszerpiac átalakítását, a 2007-es események súlyos feszültségeket generáltak a lakossági gyógyszerellátó rendszerben.

Drámaian romlott a gyógyszertári vállalkozások anyagi helyzetet. A gyógyszer-kiskereskedelemben érvényesíthető átlagos árrés a fogyasztói árra vetítve nem éri el a 14 százalékot, ez az érték a 2006-os közlések szerint Ausztriában kb. 25, Németországban 24, Olaszországban 21, Portugáliában 20 százalék volt. A közfinanszírozott gyógyszerek körében hatályos degresszív hatósági árrésrendszer sávjainak karbantartása sok év óta várat magára. Ma a fix dobozdíj 850 forint, ami a drágább gyógyszereknél még a pénzügyi műveletek (bankkártyahasználat, banki átutalások) költségeit sem fedezi, ezért a patikák azzal próbálják a veszteségeiket csökkenteni, hogy a nagy értékű gyógyszerekből egyre inkább csak konkrét igény esetén készleteznek. A jelenlegi árrésrendszer nem preferálja a minőségi gyógyszertári szolgáltatásokat.

2007. januárban a támogatott orvosságok körében a kormány mintegy 50 százalékos térítésidíj-növelést hajtott végre, erre a lakosság radikális keresletcsökkenéssel válaszolt. A közfinanszírozott gyógyszerek forgalma éves szinten mintegy 14 százalékkal csökkent, ennek ellenére a lakosság által kifizetett térítési díjak összege az előző évhez képest ebben a körben több mint húsz százalékkal növekedett. A gyógyszerrendelés adminisztratív korlátozása is hozzájárult a forgalomcsökkenéshez.

A gyógyszer-kereskedelem résztvevőinek jelentős készletátértékelési veszteséget is el kellett szenvedni 2007-ben. Az állandóan változó feltételekhez sem a gyártásban, sem a nagykereskedelemben, sem a patikáknál nem lehet alkalmazkodni, és ez a betegektől sem várható el. A gyártóknál a kapacitások racionális kihasználását, a gyógyszer-kereskedelemben a költséghatékony készletezési és készlet-utánpótlási gyakorlatot gátolja az állandóan változó rendszer. A gyógyszertárak számának növekedése fokozta a munkaerő-piaci nyomást. Ez egyrészt növekvő bérköltségekkel jár, másrészt egyre nehezebb a szakmailag elvárható szaklétszám biztosítása.

A gyógyszerpiaci liberalizáció új etikai és szakmai problémákat hozott a felszínre, ezek kezelésében az ÁNTSZ a leépítések miatt, a gyógyszerészkamara a megvont hatáskörök hiányában képtelen hatékonyan eljárni – írják a szerzők.