Ismét nő a gyógyszerpiac

Várhatóan 10-11 százalékkal fizet többet az idén a lakosság a vényköteles gyógyszerekért a múlt évinél.

Várhatóan 10-11 százalékkal fizet többet az idén a lakosság a vényköteles gyógyszerekért a múlt évinél, hiszen a társadalombiztosító (tb) gyógyszerkassza-előirányzata ugyanannyi, 300 milliárd forint. Nehéz eldönteni, elegendő-e ez a gyógyítás szempontjából a legfontosabb igények kielégítésére - mondta Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző.

Tény, hogy nálunk az egy dobozra jutó 6 eurós tb-támogatás alig negyede a 2004-ben csatlakozott uniós országok belépés előtti átlagának, amely már nyolc éve meghaladta a 25 eurót. A hazai gyógyszerfogyasztás nem maradhat sokáig ilyen alacsony szinten. Ugyanis nem csak a magyarországi gyógyszergyártók termékei jelennek meg az európai, amerikai, ázsiai piacokon, a globalizáció hatására hozzánk is eljutnak a drága innovatív orvosságok,  habár a kormányzat már jó egy éve ellenáll azon 17 innovatív készítmény támogatotti körbe fogadásának, amely elsősorban az onkológiai, a szív-ér rendszeri betegségek terápiájában jelent forradalmi változást.

Ezek amúgy átestek az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet bizottságainak szigorú szakmai és költséghatékonysági vizsgálatain is, amelyeket a cégeknek kötelező busás pénzért elvégeztetni. A drága készítmények felhasználásának szigorítására kezdeményezett a szaktárca a múlt év végén törvénymódosítást is. E szerint az eddig méltányossági alapon kérvényezhető drága szerek - csakúgy, mint a többi orvosság - felkerülnének a tb által támogatott listára. Ez a minisztérium szerint a betegek érdekeit védi, hiszen automatikussá teszi a hozzáférést. Azt is várja a hatóság, hogy a listára kerülés előtti áralku során - a generikus szerek között negyedévente meghirdetett áralkukhoz hasonlóan - árcsökkenést érhet el, így többen juthatnak hozzá a legkorszerűbb kezelésekhez. A méltányosságot csak arra az időre biztosítaná, amíg a termék tb-befogadása megtörténik.

Az egyedi méltányossági rendszer célja egyébként az, hogy azoknak a betegeknek nyújtson megoldást, akik kezelhetők, de a számukra fontos készítmény még nem érhető el a normál támogatási rendszerben. Ám félő, hogy a drága k+f költségekkel évtizedes munkával kifejlesztett szerek árát - különösen a kicsiny hazai piac miatt - nem viszik le a cégek, így a javarészt súlyos betegek elesnek a gyógyulás lehetőségétől.

A gyógyszerpiaci elemzők szerint a piaci folyamatok jelentős részben függetlenül alakulnak a kormányzati szándékoktól, a restrikciós törekvés csak átmeneti. Nálunk a 2007-től hatályos gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására például drasztikusan visszaesett a tb gyógyszerkiadása, de csökkent a lakosság teherbíró képessége is. Ma már a gyógyszerforgalom 40 százalékának a költségét a lakosság állja, 60 százalék az állami hozzájárulás. Egyébként nőtt a vény nélkül is kapható orvosságok forgalma is, jelenleg 15,8 százalékot hasít ki a gyógyszerpiacból. Ebbe belejátszik, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására például az Algopyrin az évi 6 milliárdos forgalmával vénykötelessé vált.

Bezavart az orvosságok forgalmának alakulásába az orvosok receptírásának a megszigorítása is, az átlagosnál több készítményt utalványozó doktoroknak saját pénzen kötelező továbbképzésen kell részt venniük. Ám a fogyasztást mérséklő eszközök csak ideig-óráig hatnak. A nemzetközi tendenciákat nézve feltételezhető az újabb növekedés mindaddig, amíg nem érjük el az uniós átlagot. Ez a népesség életkorával járó krónikus betegségek számának növekedésével, az újonnan piacra kerülő és drága innovatív szerekkel, a régebben piacon lévő, de új alkalmazású gyógyszerek használatával és a tömeges szűrővizsgálatokkal kiszűrt betegek kezelésbe vételével magyarázható.

Nem hagyható figyelmen kívül az unión belüli egységesítésre törekvés sem a határokon átnyúló ellátást illetően. Amúgy amíg nálunk a korábbi évek 204-223 eurós vényköteles lakossági gyógyszerkiadása tavaly 205 euró körül volt, az EU-tagállamokban már nyolc éve megközelítette a 250-et, miközben nálunk messze rosszabb a lakosság egészségi állapota. Egyébként a világ gyógyszerfogyasztását ez évre 825 milliárd dollárra prognosztizálják, 2012-re 975, 2020-ra pedig várhatóan 1300 milliárd lesz.

Tavaly a hazai gyógyszerpiac fogyasztói áron meghaladta az 574 milliárd forintot, ezt a 106 milliárdos, termelői áron számított kórházi gyógyszerfogyasztás növelte. Bár ez utóbbi feltehetően több, hiszen sok esetben a betegek beviszik saját orvosságaikat a kórházba, és előfordul az is, hogy a gyógyszercégek egy bizonyos mennyiségű készítmény megrendelésekor úgynevezett rabatot (ingyengyógyszert) adnak. Amúgy a gyógyszerköltség jelentős hányadot tesz ki a kórházakban. Rácz Jenő, a veszprémi megyei kórház főigazgatója például elmondta: amíg élelmezésre naponta 15 millió forintot költenek, gyógyszerre 40 milliót, ennek fele az onkológiai betegek készítményeire megy el.