Iszapömlés: ki fizeti a gyógyítókat? | Weborvos

A betegellátók nem tervezhető többletkiadásaira a költségvetés külön tartalék keretet biztosít.

Ajka polgármestere, Schwartz Béla, és jegyzője, Jáger László, 26 millió forint megfizetésére szólította fel Tili Károly kolontári polgármestert. A neki küldött számlalevélben tételesen sorolják fel Ajka kiadásait a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak, sérültjeinek és a kitelepítetteknek nyújtott segítség kapcsán. Ajka polgármestere szerint ez nem számla és nem pénzügyi követelés, csak segítséget akartak nyújtani a pályázatokhoz, a vis maior keretre ugyanis csak a közvetlenül károsult települések pályázhatnak. Ezért azt szeretnék, ha az igényelt összegbe beleszámítanák Ajka város költségeit is - írja a Magyar Hírlap  A tisztiorvos büntette volna a sérülteket gyógyítókat című cikkében.

„Barátságtalan dolog ezt a jegyzéket a katasztrófa jelenlegi fázisában mindenféle előzetes egyeztetés nélkül kiküldeni. Amikor épp hogy végeztünk a takarítással, el sem kezdődött az újjáépítés, nem ez az elsődleges dolog, amivel foglalkozni kell. Ajka megnyugodhat. Megkapják a vis maior keretből követeléseik jelentős részét. A kórházszámlát pedig az OEP-nek kell rendeznie. De vegyék tudomásul, hogy nem ez az ügyintézés megfelelő módja. Talán le kellett volna ülnünk egyeztetni a költségek kérdéséről, és nem csak úgy kiküldeni egy levelet, ráadásul ekkora tételekkel" - kommentálta az ajkaiak számlalevelét Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Védelmi Bizottság elnöke. (részletek a hiányolt tanácskozásról)

Hasonlóan etikátlannak tartja a kórházi költségek önkormányzatnak való „kiszámlázását" Rácz Jenő, a kórházszövetség elnöke is. A Rácz által vezetett Veszprém megyei kórház a katasztrófa napján szolgálatban tartotta orvosait, készenléti állapotot tartott fenn, majd napokig megerősítette az ügyeletet. Hat önkéntes az iszappal elárasztott településeken nyújtott egészségügyi segítséget. A kórházban húsz beteget ápoltak. Annak ellenére, hogy 25 százalékkal már túlteljesítették a volumenkorlátot, ezen sérültek után valószínűleg egyetlen forintot sem kapnak majd az OEP-től. „Mindezek ellenére nem jutott eszünkbe, hogy bárkinek számlát írjunk. A költségeket össze kellett állítani saját fenntartónk felé, de nem az a megfelelő út és eljárás, hogy azt az érintett önkormányzatnak továbbszámlázzák" - mondta Rácz Jenő.

Szerinte egyeztetést kellett volna kezdeményezni az önkormányzatok, a védelmi bizottság, a katasztrófavédelem, az OEP és az ÁNTSZ képviselőinek részvételével. A Kolontárnak kiküldött költségtáblázat legjelentősebb tétele egy 21 millió forintot meghaladó, kórházi járó-és fekvőbeteg-ellátást érintő összeg. Ezen akad fenn mindenki leginkább, hiszen a sérültek rendelkeznek társadalombiztosítással. A kórházi költségeket az OEP-nek kellene finanszíroznia. A kórházak szerint viszont az OEP nem fizet. Információk szerint a rejtély kulcsa az ÁNTSZ-nél van.

Katasztrófahelyzetben ugyanis a területileg illetékes regionális tisztiorvosi szolgálatnak kell előterjesztenie az országos tiszti főorvosnak az egészségügyi katasztrófahelyzet kihirdetésének szükségességét. Egészségügyi katasztrófahelyzetben a betegek, sérültek ellátása költségeinek finanszírozásáról külön törvény rendelkezik. Értesülések szerint a közép-dunántúli regionális tiszti főorvos, Müller Cecília, szembefordulva a kormányzati határozattal, nem tartotta indokoltnak a katasztrófahelyzet kihirdetését.

A kórházak már leadták a jelzést
A betegellátók nem tervezhető többletkiadásaira a költségvetés külön tartalék keretet biztosít - közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtóirodája. Az igényt a kórházak jelzése alapján a regionális tiszti főorvos szakmailag elbírálja, támogatása esetén pedig a többletfinanszírozás biztosítását kéri a szakminisztertől. Az OEP egyebek mellett a teljesítménynövekedés okát vizsgálja. A rendkívüli helyzet miatt felmerült ellátási többletköltség kifizetésére a főigazgató is javaslatot tesz a nemzeti erőforrás miniszternek.

A többletköltségek elismerésekor az intézmény teljesítményvolumen-korlátját az adott hónapban megemelik. A Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója levélben hívta fel az érintett intézmények figyelmét arra, hogy az ellátással kapcsolatos többletigényüket hogyan tudják érvényesíteni. Az ajkai és a veszprémi kórház vezetése előzetesen már jelezte is az egészségbiztosítónak, hogy élni kívánnak a lehetőséggel.

Cáfolat: Az ÁNTSZ közleménye