Január után még kevesebb nővér lesz az osztályokon

A szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozókat frusztrálja az a bérnővér, aki több pénzt kap és a felelőssége is kisebb az alkalmazottakénál.

2024. január 1-től egy korábban elfogadott jogszabály szerint valóban megszüntetik a bérnővérek alkalmazását a kórházak többségében, de kivételes esetekben engedéllyel még lehet bérnővéreket alkalmazni az állami egészségügyben, mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak.

Megszűnnek a közreműködői szerződések, kivezetik ezt a foglalkoztatási formát, jellemzően majd csak olyan dolgozhat állami intézményben szakdolgozóként, akit az egészségügyi szolgálati jogviszony törvény (eszjtv) keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő.

Már a KATA-változást is megérezték a kórházak, a törvény változása után valamelyest csökkent a bérnővérek száma, akkor a szakápolók 10-15 százalékát foglalkoztatták ebben a formában. Soós Adrianna szerint talán a felére csökkenhetett a számuk, de pontos adatai nincsenek.

Az elnök szerint még elképzelhető, hogy év végéig egy kormányrendeletben meghatározzák azokat a szakterületeket, ahol nagyon nagy a szakdolgozók hiánya, ezért az ápoló hiánnyal leginkább küzdő osztályokon az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) engedélyezheti a bérnővérek foglalkoztatását. A szakszervezeti vezető szerint a legnagyobb gond a pszichiátriákon, a sürgősségi betegellátásban, és az intenzív terápiás területeken van.

Szigorítás biztos lesz, és ez valamilyen kapacitáscsökkentéssel fog járni az egészségügyben. Az lenne a cél, hogy még több főállású munkavállaló dolgozó az egészségügyben, mert nagyon sok a pályaelhagyó kolléga. A szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott szakdolgozókat frusztrálja az a bérnővér, aki heti egy-két alkalommal beugrik egy nővéri státuszban, nagyrészt fáradtan érkezik, és még több pénzt is kap a munkájáért és a felelőssége is kisebb, mint az alkalmazásban álló szakdolgozóé.

További részletek a teljes cikkben