Jelenleg nem tudjuk, hányan és milyen betegségtől szenvednek az országban | Weborvos

Ahhoz, hogy a kutatók, illetve az orvosok tisztán lássanak, szükség van a modern módszerekkel felvett betegadatokra, majd a levont helyes következtetésekre.

Égető szükség lenne az egészségügyben strukturált adatokat tartalmazó betegfelvételi űrlapokra és összekötött informatikai rendszerekre. Hiába érhetők el ugyanis digitális formában a kórházi adatok, döntő többségük szöveges, így csak rettentő sok munkával és csak részben feldolgozható. Az ellátást színvonalasabbá, egyben költséghatékonyabbá tenné a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium fejlesztése, amiről Dóczi Tamás idegsebész professzor beszélt a HVG-nek.

„Évi több mint ezermilliárd forintot költünk gyógyszerre úgy, hogy nem tudjuk, mennyire volt hatékony a betegek kezelése. Erre maximum közvetett adatokból következtethetünk.”

A megdöbbentő állítást, amely a NEAK által biztosított gyógyszertámogatást és a betegek által fizetett összegeket is figyelembe veszi, dr. Dóczi Tamás idegsebész, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja tette a HVG-nek. A fél évszázados orvosi, intézetvezetői és kutatói háttérrel rendelkező szakember jól tudja, miről beszél – az általa és munkatársai által ajánlott megoldás pedig egyszerre egyszerű és bonyolult.

Egyszerű, mert „csak” a valós klinikai tapasztalatokat tükröző, elemezhető betegadatokra van szükség hozzá, és bonyolult, mert ehhez az egyes betegségek karakterisztikájához tökéletesen illeszkedő betegfelvételi űrlaprendszerre, illetve az ezt kiszolgáló, egységes informatikai infrastruktúrára van szükség – ami egyelőre hiányzik.

A hasonló problémák megoldására született meg 2022 őszén Dóczi Tamás szakmai vezetésével a Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) felnőtt idegrendszeri betegségekkel foglalkozó ága, amely az idegrendszeri betegségek megelőzésének és gyógyításának módszertani fejlesztését tűzte ki célul. A tét nagy, mivel tarol a „láthatatlan járvány”, azaz drámai módon megnőtt az idegrendszert érintő betegségekben szenvedők száma. Ahhoz azonban, hogy a kutatók, illetve az orvosok tisztán lássanak, szükség van a modern módszerekkel felvett betegadatokra, majd az azokból levont helyes következtetésekre.

Mire jó, és mire nem az EESZT? Továbbiak a hvg360.hu előfizetéssel olvasható cikkében