Jó szer vagy nem a koleszterint csökkentő sztatin?

Az algoritmus az adott és előzőleg letesztelt páciens genetikai adataiból egy gombnyomás alatt kiválasztja a lehető legoptimálisabb szert.

A gyógyszereket általában úgy fejlesztik ki, hogy azok többé kevésbé minden embernek jók legyenek. Pedig azonos kezelésre két ember teljesen másként reagálhat, aminek súlyos következményei is lehetnek. A mostanában egyre fontosabbá váló személyre szabott orvoslást érintő kutatások az eddigieknél hatékonyabb kezelések irányába vezethetik el a gyógyszerelést, s a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja két konkrét példát is bemutat a lehetőségek közül, írja a növekedés.hu. 

A projekt finn vezetője, a Helsinki Egyetem klinikai farmakológusa a kétezres évek eleje óta tanulmányozza, hogy az egyedi genetikai különbségek, például mutációk hogyan hatnak a páciensek sztatinokra adott reakcióira.Az uniós támogatásnak köszönhetően kutatásai eredményeként olyan számítógépes algoritmust tervezett, amely – mintegy fél tucatnyi lehetséges sztatinból válogatva – segít meghatározni az egyes emberek számára legmegfelelőbb változatot.

Az anyagcsoport hatásmechanizmusának megértéséhez tudni kell, hogy az összes sztatin ugyanúgy működik: az alacsony sűrűségű (rossz) koleszterin termelődését blokkolja a májsejtekben. Néhány ember mája azonban a normálisnál kevesebb gyógyszermolekulát vesz fel, így több marad szabadon a vérkeringésben. Az így a vérben megemelkedő sztatinkoncentráció pedig az izmokban káros folyamatokat indít el, ami izomfájdalmakhoz vezet, mire egyesek abbahagyják a gyógyszer szedését.

Az algoritmus az adott és előzőleg letesztelt páciens genetikai adataiból egy gombnyomás alatt kiválasztja a lehető legoptimálisabb anyagot, ami a legkisebb mértékben engedi a vérben megemelkedni a sztatinkoncentrációt.

További részletek a növekedés.hu cikkében.