Jöhet a hatósági gyógyszerár?

A tetemes adóköltségüket nem tudják áthárítani a fogyasztókra, hiszen az árakat nem a cégek állapítják meg.

Óriási aktualitása van a pénzügyi döntéshozók körében a hatósági gyógyszerár bevezetésének - közölte Bodrogi József egészségügyi közgazdász, hozzátéve: egy ilyen lépés komoly piaci zavarokkal járna és komoly politikai kockázatot jelentene. Ugyanis az EU-n belüli paralel kereskedelem megakadályozását kivédendő a multinacionális cégek azonnal kivonhatnák originális készítményeiket a társadalombiztosító által támogatott termékek közül, így a betegek csak teljes áron juthatnának azokhoz. Egy ilyen lépés csak akkor érné el a célját, ha a kormány csökkentené a jelenlegi gyógyszerárakat. Ám a generikus termékek piacán - az évek óta folytatott árverseny következtében - már csökkentek az ártartalékok, az új készítmények tb-befogadásának pedig már lelassult és minimális a tb-befogadási esélye.

Szó van arról is: megszűnne a lehetősége, hogy a gyógyszercégek visszatarthatják a rájuk kivetett különadóból a kutatás-fejlesztésre fordított forrásaikat. Ez sem lenne jó lépés, hiszen amíg a most kivetett válságadó unikum az érintett nemzetgazdasági ágazatoknak, a gyógyszeripar 2003 óta járul hozzá a költségvetési hiány csökkentéséhez -jegyzi meg Bodrogi József.

Az első négy évben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) kötött szerződések szerint járultak hozzá az egyre nagyobb hiánnyal küszködő gyógyszerkasszához. Az előző kormányzati ciklusban azonban már törvényben szabták meg a 12 százalékos különadó mértékét a tb-támogatással forgalmazott gyógyszerekre, s bizonyos gyógyszercsoportokban árvolumen-megállapodást kötnek, ennek túllépése után ugyancsak fizetniük kell.

Bodrogi József kiemelte: az 50 milliárdnál nagyobb mérleg-főösszegű pénzintézetek különadója 0,45 százalék, a gyógyszerpiac éves, 560 milliárd forintos forgalmának 10 százalékát teszi ki az idén a különadó. Ez olyan mértékű kiadás, amely már gondot okozhat a gyógyszerellátásban. A multinacionális cégek számára ugyanis olyan kicsi a piac, hogy az amúgy is nyomott árak mellett akár kivonhatják készítményeiket a hazai piacról.

A svájci központú Novartis ugyan még nem számol ezzel. Mint azt Szolyák Tamás, a hazai leányvállalat ügyvezető igazgatója elmondta, innovatív készítményeik termelői áron számolt forgalma 22-23 milliárd, így - a jelenlegi szabályok szerint -annak 20 százalékát visszaigényelhetnék a különadóból. De csak elvileg, hiszen az anyavállalat alapkutatást nem végez itt. Úgy véli, a támogatásvolumen-szerződés nem innovatívbarát.

A francia központú, ugyancsak multinacionális Sanofi-Aventis/Chinoin jelentős k+f tevékenységet végez hazánkban. Rózsa Iván kommunikációs igazgató szerint a különadó náluk elsősorban a beruházásokat veti vissza. Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszercégek a tetemes adóköltségüket nem tudják áthárítani a fogyasztókra, hiszen az árakat nem a cégek állapítják meg. Célszerűnek tartaná, ha befizetéseik a gyógyszerkasszát növelnék.

Az Új Széchenyi-terv pozitív üzenet a hazai gyógyszeripar számára - jegyezte meg Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója. Arra lehet következtetni belőle, hogy a magyar gyógyszeripar versenyképességének megőrzése kiemelkedő fontosságú az egész nemzetgazdaság számára.