Jövőre sem áll le a tudomány

Mit tekintenek a jövő év előtt álló három legnagyobb tudományos kihívásnak?

A világ leghíresebb és legtekintélyesebb tudományos lapjainak (Nature, Science, New Scientist, Cosmos és a PM) kiadói és főszerkesztői természetesen nem látnak a jövőbe, ám munkájuknál fogva elég nagy áttekintéssel rendelkeznek a tudományos fejlődés fő trendjeit illetően. Ezért hozzájuk fordultunk a következő évvel kapcsolatos néhány kérdéssel. Elfoglaltságuk ellenére mindannyian igen alapos és tanulságos válaszokat adtak.
Mit tekint a jövő év előtt álló három legnagyobb tudományos kihívásnak?

Alan I. Leshner (Science) - 1. Eljutni a legjobb és legeredményesebb módszerhez, amellyel a felnőtt szervezet összes sejttípusát - beleértve az ivarsejteket is - létrehozni képes pluripotens őssejtek állíthatók elő. 2. Felgyorsítása annak a folyamatnak, mellyel a genom kifejezéssel illetett génkészletünkről, illetve a proteom néven nevezett fehérjekészletről megszerzett ismeretek átfordíthatók a páciensek gyakorlati kezelésére, a jövő orvostudományát jelentő, személyre szabott orvoslásra. 3. Talán az egyik legérdekesebb és legfontosabb terület a kozmológia, ahol az előttünk álló fő kihívás, hogy valamilyen módon sikerüljön integrálni a Föld összes új rádiótávcsövének adatát, s így tanulmányozni olyan jelenségeket, mint például a kozmikus háttérsugárzás.

Philip Campi (Nature) 1. A rákkutatást, ahol nagy eredmények születtek néhány ráktípus biológiájának megértésében, mint például a mellrák. Ugyanakkor több más daganatfajtánál, amilyen például a különféle tüdőrákok vagy a hasnyálmirigyrák, elég keveset léptünk előre. 2. Bolygónk kutatását, ahol sok jó megfigyelő módszer létezik, akár a földfelszínről, akár az űrből vizsgálják a folyamatokat. Ennek ellenére nagy hiány van olyan adatokban, mind mennyiségüket, mind érvényességüket illetően, melyekkel a kutatók a globális változásokat tudják kinyomozni, és amelyekkel megbízható előrejelző modelleket tudnak készíteni. Ezt a problémát 2009-ben nem oldják meg, de a világnak döntenie kell olyan új prioritásokról, melyek a hosszú távú megfigyelésekre nagyobb súlyt fektetnek. 3. Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy létezik valamiféle titokzatos erő, mely egyre gyorsítja a világegyetem tágulását. Tudjuk már észlelni ezt a tágulást, de egyelőre elképzelésünk sincs, hogyan tudnánk magát az erőt felderíteni, ahogyan az erő eredetére sincsenek elképzeléseink. Úgyhogy sötét energiának hívjuk, ami vajmi kevéssé ad támpontokat. Óriási kihívás lenne valamiképp előrejutni e kérdések megfejtésében.

Jeremy Webb (New Scientist) -1. Olyan elemi részecskék felfedezése várható a genfi óriás részecskegyorsítóban, amelyek az einsteini relativitáselmélet megértésétől a világegyetem keletkezéséig számos alapvető területen bővíthetik ismereteinket. 2. A jelenlegi malária elleni védőoltások az immunizált emberek felénél hatnak. Egy hatékonyabb védőoltás kifejlesztésével emberek - köztük gyermekek -százezreinek élete lenne megmenthető. 3. Ha jobban megértenénk a gének szerepét az egészség megőrzésében, illetőleg a betegségek keletkezésében. Miután ez a gének és a környezeti hatások bonyolult kölcsönhatása szerint alakul, jó lenne jobban megérteni e kétféle hatás kapcsolódási rendjét.

Wilson da Silva (Cosmos)1. Újabb és hatékonyabb energiatároló elemek kifejlesztése révén a szél és a napenergia ugyanúgy olcsóbb lehetne, mint ahogy szélesebb körben terjedhetnének el az elektromos autók. 2. A szoba-hőmérsékletű szupravezetés elérésével gyorsan esne az elektromos áram ára, és csökkenne az új erőművek iránti igény. 3. Miután a politikusok nem tudnak egyezségre jutni egy Kiotó utáni egyezményről, radikális megoldásra van szükség az üvegházhatású gázok légkörből való eltüntetésére, befogására és visszatartására, vagy a Nap hőenergiájának csökkentésére.

Wolfgang Goede (PM magazin) - 1. A legnagyobb kihívást jövőre továbbra is a klímavédelem jelenti, különösen a pénzügyi válság tükrében, ezért az egyes államoknak nem szabad lazítaniuk klímaügyi politikájukon. 2. A bioüzemanyagok iránti igény növekedése egyre több területet vont ki világszerte az élelmiszernövények termeléséből, meredeken nőtt az élelmiszerek ára. Génmódosítással azonban nőhetnének a terméshozamok, ezért Európának - szigorú kontroll fenntartásával - nagyobb engedékenységet kéne mutatnia a GMO-növények termesztésével kapcsolatban. 3. A jövő kihívásaihoz tartozik oktatási rendszerünk megreformálása. Még ma is bemagolandó információk alkotják a tananyag zömét, miközben, ha a diákok önállóan és kísérletező módon közeledhetnének a tananyaghoz, sokkal motiváltabbak lennének, képesek lennének átlépni saját határaikat, és a jövőben kreatívabb kutatók válnának belőlük. A pedagógiának új és új oktatási és tanulási modelleket kellene kifejlesztenie, amelyeket az iskolák átvehetnének.