Kalapács alatt a megyék

Először a főváros és Pest megye kerül majd kalapács alá, ezután az utóbbival kapcsolatos megyék, ábécésorrendben, végül a többi megye, ugyancsak ábécérendben.

Várhatóan ma nyújtja be a kormány a parlamentnek az egészségbiztosítás reformjáról szóló törvénytervezetet; elfogadásával januártól megkezdik az egy biztosító, több egészségpénztár rendszerének kiépítését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogutódja, az Egészségbiztosítási Alapot Kezelő Szerv központi hivatalként dolgozik majd, fejkvóta alapján utalja át a pénzt a szolgáltatóknak, a járulékot továbbra is az APEH szedi be. A tervek szerint megyénként 18 előtársaság alakul, a fővárosban és Pest megyében négy. Ezekből a társaságokból jönnek létre az egészségbiztosítási pénztárak, amelyekben 51 százalék lesz a magyar állam forgalomképtelen vagyona. Az alakuláskor az állam nevében az állami vagyonnal való gazdálkodásért felelős miniszter jár el. A pályázaton az nyer, aki a legtöbbet fizeti a pénztár kisebbségi tulajdonrészéért. A szaktárca 50-100 milliárdot remél az árveréstől.

Először a főváros és Pest megye kerül majd kalapács alá, ezután az utóbbival kapcsolatos megyék, ábécésorrendben, végül a többi megye, ugyancsak ábécérendben. Aki nem választ, automatikusan a területén működőnek tagja lesz. A kasszák zártkörű részvénytársaságok lesznek, 3 milliárd forint biztonsági tőkét kell tartalékolniuk, működési költségük a bevétel 4 százaléka lehet. Megszűnésükkor az államnak elővásárlási joga lesz. A pénztár legfőbb szerve a közgyűlés, az öttagú igazgatótanácsba hármat a kisebbségi tulajdonos jelöl, a felügyelőbizottság háromtagú lesz.