Kampányzáró vélemények a népszavazásról

Három vélemény, három gondolatmenet a népszavazási kampány finisében a napilapokból.

A vizitdíj ürügyén - mérlegen az egészségügyi reform

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász véleménye szerint a kormány és az ellenzék egymásnak feszül, március 9-re koncentrál minden politikai erő. A Népszabadságban kifejtett véleménye szerint a tét jóval nagyobb, mint amekkorának első látásra tűnik. Nemcsak az egészségügyi reformlépések egyik meghatározó elemének semlegesítését célozhatják meg mindazok, akik vasárnap igennel szavaznak, de egyúttal véleményt formálhatnak az egészségügyi kormányzat munkájáról is. Többek között arról, hogyan születtek meg a döntések az egészségügyi reformelképzelések megvalósítása során. A népszavazás eredményének komoly politikai következményei is lehetnek.

A politikai csatározások éppen a lényeget takarják el az állampolgárok elől. Bizonyítottan léteznek társadalmi csoportok, akiket akadályoz a vizitdíj az orvoshoz fordulásban, és akik emiatt halasztottak vagy töröltek orvos-beteg találkozót. A vizitdíj bevezetésének idején - nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva - egyes szakértők előre jelezték a méltányosságot, igazságosságot súlyosan sértő intézkedések vitathatóságát, észrevételeik azonban nem találtak értő fülekre az Egészségügyi Minisztériumban, így tulajdonképpen nem lehet csodálkozni azon, hogy a feltételezett veszélyeket igazoló felméréseket az egészségügyi kormányzat következetesen ignorálja.

A háromszáz forint tétje

Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a háromszáz forintról nem szokás népszavazást tartani. Sokaknak a népszavazás egyszerűen csak a „monnyonle" happening újabb akciója, és persze egyes szervezetek, személyek - mindkét oldalról - ezen a terepen akarják megvívni egyéb harcukat. Mindez nem segíti a tisztánlátást - fejti ki a Népszavában megjelent írásában. Úgy tűnik, ez a népszavazás általában a reformok elfogadásáról szól, ami a hétköznapokban a szerzett jogokhoz való ragaszkodást jelenti. Hiszen nem a 300 forint a tét, hanem annak a lehetősége, hogy általában újragondoljuk az egyéni és a közfelelősség határait. „Az ingyenesség pazarló, és a társadalmat a legfontosabb erejétől, az öngondoskodástól, a polgárok tenni akarásától fosztja meg. Az állam senki helyett nem lehet egészséges, és ha az egészség fenntartásában, a megelőzésben, az egészségügyi szolgáltatások rendszerének hatékonyságában az egyes egyéneknek nincs szerepe, érdeke, akkor ezek nem is működnek jól. Ezt bizonyítja az is, hogy az „igazságos", „szolidáris", „ingyenes" rendszer ellenére olyan mélyre süllyedt a lakosság egészségi állapota, olyan alacsony a születéskor várható átlagos élettartam, és az egészségügyi szolgáltatások is a hiánygazdaság összes tünetét bemutatva működtek, kitermelve a hálapénzrendszert" – írja a szerző.

A pannon puma sarcai

Zűrzavarra számít a koalícióban és az MSZP-ben Tarlós István, a szociális népszavazás politikai vezetője – mondta el a Magyar Hírlapnak. A kampányzáró interjújában kifejtette: ha a kormányra nézve kudarccal záruló referendum után sem cserélik le a szocialisták a kormányfőt, akkor 2010-re teljesen elintézhetik pártjukat. Szerinte a kabinet nem szociális és nem baloldali, hiszen kizsigereli az állampolgárokat. Hat esztendeje már öles betűkkel írták a plakátjaikra: „Garantáljuk: nem lesz gázáremelés, nem lesz gyógyszeráremelés, nem lesz tandíj!" Tarlós véleménye szerint a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj tételeket nem kellett volna kivenni a költségvetésből. Az új polgári kormány vissza fogja tenni őket a büdzsébe. Az MSZP-SZDSZ-kabinet a háziorvosok szemszögéből is kártékony munkát végzett. Elvették tőlük az állami támogatást, és egyfajta közvetetett adóbeszedővé minősítették őket, hogy a kieső pénzt a betegektől szedjék be.