Karámba terelt gyógyítók?

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter még az ünnep előestéjén benyújtotta a parlamentnek a javaslatot.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter még az ünnep előestéjén benyújtotta a parlamentnek azt a törvényt, amely visszaállítja az orvosok, a gyógyszerészek és a szakdolgozók számára a kötelező köztestületi tagságot, de nem kapnának egyetértési jogot az egészségbiztosítási szerződéseket, sem egyéb, a jogalkotást érintő kérdésekben.

A törvényjavaslattal az egészségügyben működő szakmai kamarák számos új szerepet kapnának, de a 2006 előtti állapot mégsem rendeződne vissza. Megint lenne kötelező kamarai tagság, amelyhez tagdíjfizetés is társul. Az éves díj összegét a kamara határozza meg, de a törvény azt a havi garantált minimális illetmény bizonyos százalékában maximálja.

Bővül a testületek véleményezési joga: minősíthetik például az orvosi vagy gyógyszerészi végzettséget előíró egészségügyi közigazgatási vagy egyéb intézményvezetői posztok jelöltjeinek kinevezését, felmentését. Jelezhetnék, mennyire tartják szakmailag is alkalmasnak, van-e etikai vétsége, büntetése az ilyen munkára pályázónak.

A kötelező tagsággal visszaáll a régi rend az etikai szabályok újraalkotására és az etikai ítélkezésre.

A parlament elé kerülő tervezetből hiányzik néhány olyan lényeges elem, amely a korábbi kamarai törvény része volt. Nem egyértelmű például, hogy visszakerül-e az orvosok nyilvántartása a kamarához. Néhány pontosító szabály szerepel a javaslatban, például, hogy a kamarai tagok regisztrációjának része az orvosi pecsétszám, az adószám. De nincs szó arról, hogy az orvosok vagy a szakdolgozók nyilvántartását ők vezethetnék. Viszont véleményezhetik, minősíthetik a szakmai továbbképző szervezeteket, valamint meghatározhatják a tanfolyamok kreditpont-értékét. Információk szerint a jogszabályjavaslat előkészítése alatt a legnagyobb vitát a kötelező kamarai tagság és az egyetértési jog váltotta ki.