Katasztrófahárító HospInvest-törvény

Egy törvénymódosítás értelmében a kormány közvetlen beavatkozhat a helyi egészségügyi ellátás szervezésébe.

Egy a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében – amely a közigazgatási szabályokat és eljárásokat pontosító salátatörvény része – a kormány lehetőséget kapott arra, hogy közvetlenül beavatkozhasson a helyi egészségügyi ellátás szervezésébe. Erre a mindenkori kormányzat akkor kap lehetőséget, amikor valamely területen megbomlik az egészségügyi ellátás rendje. Ilyenkor a betegellátás megfelelő biztosítása érdekében a kormány átmenetileg átveheti az önkormányzati vagy magánfenntartású egészségügyi intézmények működtetésének feladatát.

Az elmúl hónapok eseményeiről szóló híradások rávilágítottak arra, hogy nem csak természeti csapások következtében kerülhet veszélybe az ellátás. Az állami beavatkozás lehetőségének megteremtéséhez a HospInvest Zrt. esete adta meg a kellő lökést. A cég néhány héttel korábban még a legnagyobb magyarországi kórház-üzemeltető vállalkozás volt, azonban pár héttel ezelőtt az egyik főrészvényes, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik napról a másikra felszámolta az érdekeltségeit a cégben. Ezt követően pedig a vállalkozást finanszírozó bank a cég tartozásai miatt inkasszóval leemelte annak számlájáról a cég kezelésében lévő kórházak és szakrendelők működtetésére átutalt közpénzt. Ez, bár közvetlenül nem veszélyeztette a HospInvest által működtetet kórházakban a betegek ellátást, de bizonytalanságot keltett.

Ezt követően Székely Tamás egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a jövőben igyekeznek felkészülni a hasonló helyzetekre, a miniszter szerint részben megoldást jelent az új törvény. A napokban pedig bejelentette, hogy a parlament ősszel szabályoztatná az egészségügyet érintő privatizációt.

Pordán Endre jogi szakállamtitkár a következőképpen magyarázza a jogalkotók szándékát: „Ha egy közfinanszírozott intézmény alkalmatlanná válik a betegellátásra, akkor az országos tiszti főorvos közigazgatási határozattal átmeneti időre átveheti működtetésre.„ Hozzátette, hogy a törvény alkalmazását elősegítő rendelet még csak most fog elkészülni. Ebben a jogszabályban fog részletesen szerepelni, hogy milyen esetekben lehet majd a törvényt alkalmazni. Azonban azt leszögezte, hogy az állami beavatkozás célja nem lehet más csak az ellátás zavartalanságának és biztonságának szavatolása. ,Az ÁNTSZ ahogyan átveszi, úgy adja vissza az intézményt. Azaz, nem fogja az adott kórházat konszolidálni, nem bocsát el, de nem is alkalmaz orvosokat, sőt a struktúra átalakításra sem törekszik" - tette hozzá a szakállamtitkár. Elmondta továbbá, hogy természeti csapás esetén a költségeket az állam fogja állni, míg a „kényszerüzemeltetésre" átvett kórházak esetében a költségeket az helyzetet előidéző működtetőnek vagy tulajdonosnak kell továbbra is állnia.

Molnár Ágnes, a Fidesz országgyűlési képviselője az állami beavatkozást lehetővé tevő törvényről lényegében a Népszabadság munkatársától értesült, ugyanis mint mondta nem emlékszik olyan módosításra ami lehetővé tette volna az intervenciót. Mint mondta: „Elhallgatták, és erre a »salátatörvény«, mint forma alkalmas." Valamint hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a kormánynak a körülmények ellenére még nincs egészségpolitikai koncepciója illetve hiányolta válságkezelő program meglétét is.