Kell tőke az egészségügynek

Kökény Mihály elismerte, hogy a parlamentben most elfogadott „salátatörvény" sem tőkebarát.

A HospInvest csődje és a Medisyst kudarca ellenére az egészségügy továbbra is a magántőke egyik „legforróbb" célpontja – jelentette ki Préda István, az Magán Bankár Partners (MBP) Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságban tegnap megjelent cikk kapcsán, melyben a lap arról írt, hogy a HospInvest és a Medisyst társaság mögött álló tőke megelégelte a kiszámíthatatlan közfinanszírozást és az ellenséges társadalmi környezetet. Előző mögül kiszállt az EBRD, utóbbi tulajdonosa pedig más területre viszi a pénzét.

A befektetők azokat a cégeket keresik, amelyek profitálni tudnak az ágazat elkerülhetetlen reformjából, amelyet maguk a betegek kényszerítenek ki – állítja Préda István. Egyre nagyobb ugyanis az igény a minőségi egészségügyi ellátásra; ezt, ha az állam nem finanszírozza, a magánintézmények veszik át.

Ezt erősítette meg Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója is. A tíz éve alapított magánintézményben – amelyet az MFB tőkésített fel – mára közel 64 ezer ügyfél fordul meg évente, s több mint 190 hazai és multinacionális szerződött partnerük van, annak ellenére, hogy egy orvosi vizit ára átlagosan 12 ezer forint. Papik úgy látja, a politikai csatározások elrettentik a magántőkét, és hiányzik a korrekt jogi szabályozás is.

Nem tagadja ezt Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke sem, elismerve, hogy a parlamentben most elfogadott „salátatörvény" sem tőkebarát. Ám szerinte ezt – éppen a HospInvest befuccsolt kórház-működtetési kísérlete miatt – átmeneti megoldásként el kellett fogadni. Szerinte az állami pénzforrások szűkössége miatt törvényszerű a tőkebevonás, és a következő parlamentnek el kell fogadni egy kompromisszumon alapuló törvényt, amely garantálja a betegek biztonságos ellátását, vonzóvá teszi az ágazatot a befektetők előtt, és elősegíti a közpénzek hatékonyabb fölhasználását.