Kellene a további rásegítés

Az előny hamar eltűnhet, mivel a környező országok masszív állami biotechnológiai programokat indítottak.

Dinamikus növekedés, új - köztük külföldi tulajdonú - cégek megjelenése, kedvezőbbé alakított gazdasági környezet az egyik oldalon, finanszírozási problémák, nem megoldott szakember-utánpótlás és egyes területeken a versenytársakhoz képest hátrányos szabályozók a másik oldalon. Ez jellemzi a magyarországi biotechnológiai szektort, amely - a szereplők és a szakemberek szerint is - sokat fejlődött az elmúlt néhány évben, ám amelyben a jelenleginél sokkal nagyobb potenciál van.

Részben a 2004-es innovációs törvénynek köszönhető, hogy határozott fejlődésnek indult 2005-ben a magyar biotechnológiai szektor, amely átlagosan évi 40 százalékos növekedést produkál - állítja Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ) elnöke, egyben a Solvo elnök-vezérigazgatója és alapító-résztulajdonosa. Ebben közrejátszott az is, egy nemzetközileg is gyorsan fejlődő ágazatról van szó, ráadásul az élettudományok körébe tartozóról, amelyben Magyarország hagyományosan igen erős.

Az eredmények valósak, ám tény, van probléma is szép számmal, annak ellenére, hogy a magyar biotech "rajta van a térképen", s a pár évvel ezelőtti célt sikerült elérni: lépéselőnyre tettünk szert a térségben. Az EU-hoz az elmúlt öt évben csatlakozott 12 ország közül nálunk vannak a legjelentősebb és legdinamikusabban fejlődő vállalatok, itt a legnagyobb a foglalkoztatottak száma és a szellemi értékek teremtése az iparágban - állítják szakértők, akik azonban felhívják a figyelmet arra is, az előny hamar eltűnhet, mivel a környező országok masszív állami biotechnológiai programokat indítottak.

Mindezzel egybecseng Duda Ernő véleménye is. Szerinte négy fő területen szükséges az előrelépés. További megoldásokat kellene találni az ágazat finanszírozási problémáira, megfelelő szakképzésre lenne szükség, és nyugat-európai tapasztalatok figyelembevételével az induló innovatív cégek (Young Innovative Company, YIC) számára fontos lenne az élőmunkaterhek csökkentése, illetve kedvező adózási körülmények kialakítása a high-tech cégek részvényopcióira.

Szavait az adatok is alátámasztják: a biotechnológiai cégek mintegy harmada 2005 és 2008 között alakult, köszönhetően a 2004. decemberi innovációs törvény nyomán keletkezett egyetemi spin-off képzési hullámnak - állítja a tanulmány, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából készítettek a közelmúltban elfogadott gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv előkészítéseként. Az új társaságok nagyrészt mikrovállalkozások, kevesebb mint tíz munkavállalóval, piacra lépés előtti fázisban. Mindenesetre a 2003-ban alakult MBSZ tagjainak száma ma már mintegy száz, tízszer több, mint a megalakuláskor - mondta Duda Ernő.