Késlekedett az ÁNTSZ?

Az ételmintákat már megsemmisítették, mire az ÁNTSZ és az élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálatot indított.

November elején kitört a szalmonella-járvány a Dunántúlon, majd harmadikától kezdődően Baranyában, Somogyban, majd négy nappal később Vas megyében észleltek tömeges megbetegedéseket, főként szociális, oktatási és egészségügyi intézményekben. November közepéig kellett várni arra, hogy az ÁNTSZ és az élelmiszer-biztonsági hatóság kiderítse, van összefüggés a nyugat- és a dél-dunántúli esetek között: az összes szalmonella által sújtott intézményben túróból készült ételt szolgáltak fel a járvány kitörését megelőző 12-36 órában, s ezt az alapanyagot egy barcsi tejüzemtől szerezték be az érintett konyhák - foglalja össze a történteket a Népszabadság.

Azt, hogy valóban a túró okozta-e az összesen 332 megbetegedést, még ma sem lehet biztosan tudni, mert ezt eddig egyetlen vizsgálattal sem igazolták. Az érintett konyháknak ugyanis csak 48 órán át kell megőrizniük az ételmintát, így azokat már rég megsemmisítették, mire az ÁNTSZ és az élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálatot indított. Az érintett üzemben tartott ellenőrzés sem hozott végleges eredményt. Ott már csak olyan - egyébként kifogástalanak bizonyult - túrót vizsgálhattak meg, amelyet napokkal később készítettek - a járvány gyanú szerinti okozóját nem.

A barcsi Dráva Tej Kft. ügyvezetője, Takács József azért neheztel az ÁNTSZ-re, mivel úgy véli: cégének termékét alaptalanul „gyanúsítják", a tisztiorvosi szolgálat későn kezdte el a vizsgálatot, emiatt nem lehet tisztán látni az ügyben. A területileg illetékes tisztiorvosok szerint ők nem késlekedtek. Szűcs Mária, az ÁNTSZ dél-dunántúli intézetének főorvosa elmondta: az első, november 3-i megbetegedésekről az ÁNTSZ - egy háziorvosi jelentésből - csak négy nappal később értesült. Szűcs Mária szerint azért nem jutott el időben az ÁNTSZ-hez a fertőzés híre, mert a mostani szalmonella általában nem járt erős tünetekkel, a diákok többsége nem is fordult orvoshoz.

Stánitz Éva szombathelyi tiszti főorvos mindezt azzal egészítette ki: az iskolai megbetegedésekről meglehetősen későn kaptak híreket, négy nap után kaptak bejelentést a tömeges hiányzásokról.

Mint a lap megtudta, az oktatási intézményeknek nem kötelességük jelezni az ÁNTSZ-nek azt, ha tanulóikon szalmonellás tüneteket tapasztalnak, mivel a jogszabály csak azt mondja ki, hogy ha egy iskola tanulóinak harmada hiányzik influenzás panaszokkal, akkor az intézmény köteles értesíteni a tisztiorvosi szolgálatot. Mindezek alapján a két szakember azt állította: a járvány jellegzetességei - vagyis az enyhe tünetek, s a megbetegedések közötti viszonylag hosszú idő miatt - lassan jutott el a szalmonellás esetek híre az ÁNTSZ-hez. Azután viszont gyorsan reagáltak. A tisztiorvosi szolgálat vizsgálat hamar igazolta, hogy szalmonelláról van szó, s az élelmiszer-biztonsági hatósággal együttműködve gyorsan kiderítették, mi robbanthatta ki a járványt. A még folyamatban lévő vizsgálatok nyomán pedig heteken belül kiderülhet, hogy mi okozta járványt.