Későn mennek tüdőgondozóba a betegek

A tüneteket megszokják, így észre sem veszik a betegségüket.

A COPD betegség világnapja kapcsán a betegségről dr. Varga Attilát, a Szent Borbála Kórház tüdőgondozója elmondta, a COPD orvosi nyelven egy krónikus, obstruktív hörgőgyulladás, vagyis egy olyan gyulladásos hörgőszűkület, amely az egész életen át elhúzódik.

- A tünetek közül a köhögést és a nehéz légzést kell kiemelnünk -kezdte dr. Varga Attila. A főorvos elmondta, holott hazánkban legalább 500 000 érintett ember él, a megbetegedést kevesen ismerik. Ennek az oka az, hogy a COPD lassan alakul ki, és a beteg a tüneteket megszokja, legtöbbször a korára vagy a dohányzásra fogja.

- Emiatt fordulhat elő, hogy gyakran már a hörgők fele beszűkült, mire tüdőgondozóba kerül a páciens. Amikor kikérdezzük őket a panaszaikról, állítják: semmilyen tünetük nincs, nem is érzik magukat betegnek. Csak hosszas faggatózás után derül ki, hogy köhögnek és nehezen veszik a levegőt - magyarázta a főorvos. - Sokan nem is tudnak a betegségükről, így valószínűleg csak a jéghegy csúcsát látjuk. Éppen ezért minden negyven év feletti dohányos embernek évente el kellene mennie légzésfunkció-vizsgálatra. A tüdőszűrésre is évente szükség lenne. Ha pedig valakiről kiderül, hogy COPD-ben szenved, azonnal el kellene hagyni a cigarettát. Második lépésként meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. Ezzel megállítható és minimálisan visszafordítható a betegség - mondta dr. Varga Attila.

Elmondta azt is, hogy 2020-ra hazánkban a harmadik halálok lehet a COPD. Véleménye szerint elsősorban a dohányosok számát kellene csökkenteni. Ha a jelenlegi, körülbelül 3-3 és fél millió dohányos fele elhagyná a káros szenvedélyét, akkor akár 5-6 évvel is növelhető lenne az átlagéletkor. Ennek érdekében a megyei tüdőgondozóban működik egy leszoktatást segítő program.